Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Litsman József 1776-ban született. 1802-ben Debrecenben a kőműves céh tagja, építőmester. 1806-tól a Debreceni nagytemplomot építi, és más jelentős épületeket. 1827-33 között a Hortobágyi Kilenclyukú híd építője. Massányi Károly 1901-ben, Selmecbányán született. 1923-ban mérnöki oklevelet szerezett Budapesten, ettől kezdve a MÁVAG-nál tevékenykedett nyugdíjazásáig. 1926-ban a makói Maros-híddal, a szegedi Tisza-híd erősítésével foglalkozott, majd a városligeti Nádor híd erősítésével. 1929-30-iga dunaföldvári Duna-híd részletterveit készítette és a híd építését, irányította. 1948-52 között a MÁVAG hídgyárának vezetője majd, 195370 között főmérnöke. 1970-ben vonult nyugdíjba, ezután is tanulmányokat írt, előadásokat tartott. 1949-68 között a Budapesti Műszaki Egyetemen több tárgy előadója volt. 1966-ban címzetes egyetemi docens lett. 1982-ben, Budapesten halt meg. Mátyássy László 1949-ben, Budapesten született. 1972-ben mérnöki oklevelet szerzett, majd ettől kezdve az Uvaterv tervezője, egy év megszakítással 1984-ig. 1984-88 között a Kereskedelmi Tervező Vállaltnál, majd 1988-94 között ismét az Uvaterv-nél hídtervezéssel foglalkozott. 1994-től a Pont-TERV ügyvezetője, majd 2001-től vezérigazgatója. Jelentősebb tervezések, melyekben részt vett: szegedi Tiszahíd, budapesti Árpád híd szélesítése, Szolnoki Szent István Tisza-híd. Irányításával készült: MO Dulácska Völgyhíd, cigándi Tiszahíd, tiszaugi új tisza-híd, esztergomi Mária Valéria Dunahíd újjáépítése, szekszárdi Szent László Duna-mederhíd, kőröshegyi völgyhíd, dunaújvárosi Duna-ártéri hidak. Medvéd Gábor 1935-ben, Budapesten született. 1958-ban mérnöki oklevelet szerzett. 1958-73 között a KPM Közúti Hídosztályán tevékenykedett, így a kisari, a szolnoki, a tiszafüredi-, az algyői Tisza-híd, a makói Maros-híd, az endrődi Hármas-Körös-híd, a győri Rábahíd építésének ellenőrzésében. 1967-ben okleveles hegesztő szakmérnök, 1972-ben műszaki doktor, 1973-81 között a Hídépítő Vállalat igazgatója, ebben az időben készült el a Margit, a Petőfi és a Szabadság híd rekonstrukciója, a tahitótfalui Dunaág-híd, a csongrádi Tisza-, a kunszentmártoni és a többi Körös-híd, a csengeri Szamos-híd és több más fontos műtárgy. 1981-83 között az Uvaterv irodavezető helyettese. 1984-88 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezető helyettese, 1988-91 között a Közlekedéstudományi Intézet Igazgató-helyettese, 1991-93 között tanácsadó magánmérnök. 1993-2000 között professzor Japánban. 2003-tól hídszakági főmérnök a Nemzeti Autópálya Rt-nél. Egész pályafutása szorosan kapcsolódott a hídépítés elméleti- és gyakorlati tevékenységéhez, oktatói és szakirodalmi munkássága kiemelkedő. 2005-ben, Budapesten hunytéi. Mihailich Győző 1877-ben, Temesrékason született. 1899-ben kitűnő minősítésű mérnöki oklevelet szerzett a kir. József Műegyetemen, majd 1906-ban doktori címet. 1920-ban ny. rendes tanár, a II. Hídépítési Tanszéken, 1938-tól akadémikus. 1957-ig (80 éves volt ekkor) vezette a tanszéket. Az 1908-ban tervezett Temesvár, Liget úti hídja (nyílásával) világrekorder volt. Vasbeton hidak mellett ő tervezte a szolnoki Tisza-hidat (1910) a Margit híd szélesítését, a polgári Tisza-hidat (1938), a szegedi Tisza-híd újjáépítését (1949) és sok más hidat. Kossuth-díjas és más kitüntetések birtokosa. 1966-ban halt meg, szobra az egyetem kertjében áll. Mihalek Tamás 1951-ben Budapesten született. 1975-ben mérnöki oklevelet szerzett, ettől az időtől a Hídépítő Vállalatnál dolgozik. Részt vett az Ml autópálya hídjainak építésében, majd Győrben a Mosoni-Duna felett épült szabadon betonozott híd építésében működött közre. 1979-től a vállalat műszaki osztályára került, azóta számos híd tervezésében vezető szerepe volt (debreceni Homokkerti felüljáró, nagyrákosi 1400 m hosszú feszített vasúti híd, M7 völgyhíd 2003, Kőröshegyi völgyhíd). Több pályázaton sikerrel szerepelt, így szerzőtársával a Galvani úti Duna-hídra kiírt pályázaton a 2. díjat kapta. Innovációs nagydíjat kapott a Nagyrákosnál épített és az M5 budapesti bevezető szakasz a Ferencvárosi pályaudvar feletti híd tervezéséért. Nagy Virgil 1859-ben, Temesvárott született. 1885-ben építészmérnöki oklevelet szerzett. A minisztérium hídosztályának munkatársa lett, a Ferenc József híd tervezésében fontos szerepe volt, erről érdekes cikket is írt. A Magyar Mérnök és Építész Egylet ezért a tervéért Hollán-díjban részesítette. Az egyetemen tanársegéd, majd magántanár. 1905-től az ókori építészet tanára volt. 1921-ben, Budapesten hunytéi. Oracsek Ignác 1720 körül született. Vác Gombás-patak-hídjának tervezője, kivitelezője. 1750 a kőműves céh tagja. 1762 az esztergomi Bazilika építője. Működéséről a magasépítés területén lehet többet tudni. 1767-ben, Esztergomban halt meg. Palotás László 1905-ben, Érsekújváron született. 1928-ban kitűnő minősítéssel mérnöki oklevelet szerzett. Egyetemi tanársegédként közel 8 évet töltött el, ez alatt a Boráros-téri, az Óbudai és a Margithíd tervezésében működött közre. 1936-ban a Kereskedelemügyi Minisztérium Hídosztályára került. 1937-ben doktori, majd 1944-ben magántanári címet szerzett. 1945 után részt vett több budapesti Duna-híd újjáépítésében (Óbudai, Margit, Lánchíd újjáépítésében volt vezető szerepe.) 1948-ban az ÁMTI (az Uvaterv és a Mélyépterv elődje) igazgatója lett. 1950-ben a Földalatti Vasút vezérigazgató helyettese lett. 1954-től a Műszaki Egyetemen (akkor ÉKME) egyetemi tanár, 1963-68 között az Építőanyagok Tanszéket vezette. Nevéhez rendkívül fontos könyvek sora (Mérnöki kézikönyv stb.) fűződik. 1962-ben Kossuth díjat kapott. 160
