Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
1964-68 között a Közlekedésépítési Trösztnél a Hídépítő Vállalat és a Közúti Hídfenntartó Vállalat felügyelete volt fő feladata. 1968-80 között az Útépítő Trösztnél a kis- és középnyílású hidak tömeges korszerűsítésének feltételeit szervezte meg: kiemelten az EHG tartók (Uvaterv, ÉMI, BVM) gyártása és az előregyártott gerendás hidak építésének megszervezése volt a feladata. 1980-90 között a Közlekedés és Metró Építő Vállalatnál dolgozott, 1986-tól műszaki igazgatóként, majd 1989-től műszaki főtanácsosként. Több kitüntetést kapott, így 1973-ban Eötvös-díjat. Jelentős volt a tudományos egyesületekben végzett munkája, szakírói, feltalálói tevékenysége is. 2000-ben halt meg. Hilvert Elek 1895-ben, Budapesten született. 1919-ben szerezte oklevelét. 1919-25-ig tervezőirodákban tevékenykedett. 1925-ben Romániában, majd 1933-37 között a Szovjetunióban folytatta mérnöki tevékenységét. 1945-től a folyami hidak újjáépítésén tevékenykedett: Kossuth híd, Szabadság híd, Margit híd, vásárosnaményi Tiszahíd. Fa- és acélszerkezeteket egyaránt tervezett. 1950-ben a Mélyépterv igazgatója, 1958-ban, majd véglegesen 1970-ben vonult nyugalomba. A Budapesti Műszaki Egyetemen előadó volt. 1977-ben, Budapesten hunyt el. Horváth Adrián 1954-ben, Budapesten született. 1979-ben mérnöki oklevelet, majd 1986ban mérnök matematikus szakmérnöki oklevelet szerzett. 1979-től a Főmterv mérnöke, 1983-tól irányító tervezője, 1991-től osztályvezető, 1991-től irodavezető, 2007-től szerkezettervezési igazgató. Fontosabb hídtervezési munkái: M6 autópálya hídjainak engedélyezési terve (22 híd); Sárvári Rába-híd engedélyezési és kiviteli terve, Dunaújvárosi Duna-híd tervezése. Ezen kívül metró állomások tervezését, hidak fővizsgálatát, híd fejlesztési, tervezési munkákat irányított. Hunyadi Mátyás 1933-ban született Nagyszalontán. 1958-ban mérnöki oklevelet szerzett. 2002-ben Euromérnöki diplomát kapott. 1958-ban az Uvaterv Hídtervező irodáján kezdett dolgozni tervező mérnökként. Tervező-teamben részt vett az Erzsébet híd, a tahitótfalui Szentendrei-Dunaág-híd, Tisza-hidak, NDK és Jugoszlávia részére készülő export hidak, a Sfax-Tripoli vasútvonal hídjainak tervezésében. Felelős tervezőként a bajai új Duna-híd tanulmánya, a szegedi Bertalan-híd, a Kamarás Duna-híd, a sajóecsegi Sajó- és hatvani Zagyva-hidak tervezésén túlmenően, számos közúti és vasúti híd, valamint gyalogos-aluljáró neve mellett, szinte valamennyi autópályára tervezett hidakat. Foglalkozott a szálerösítéses betonok hídépítési alkalmazásának lehetőségeivel. A tervezési munkák során az egyetemmel a mai napig is kapcsolatban van. Továbbá diplomatervezők konzultálását és diplomaterveik bírálatát is végzi. A Mérnök Kamara Hídszakosztályának vezetőségi tagja. A Budapest körüli MO körgyűrű északi Duna-hídjának, Magyarország első közúti ferdekábeles hídjának tanulmány- és engedélyezési terveit majd a híd kiviteli terveit készíti. Huszár Gyula 1921-ben, Rohoncon született. 1950-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1950-52 között a Mélyépterv-nél kezdte pályafutását. 1952-83 között az Uvaterv tervezője volt, 1957-66 között irányító tervező. 1961-ben építészmérnöki oklevelet szerzett. 1966-74 között szakosztályvezető, 1974-83 között osztályvezető helyettes. Főleg vasbeton hidak tervezője volt: Keleti főcsatorna-hidak, alsóberecki Bodrog-híd, csongrádi Tisza-híd, szolnoki vasúti feletti feszített vasbeton hidak. Hidak esztétikai kérdései kiemelten érdekelték, nyugdíjasként képzőművészettel foglalkozik. Jemnitz Zsigmond 1865-ben született. 1904-18 között Zielinski Szilárd tervezőirodájában vasbeton hidak százait tervezte kiváló érzékkel. A fennmaradt tervek tanúsága szerint a Zielinski irodában tervezett hidak nagy részét Jemnitz egyedül tervezte. 1918-tól Zielinski felszámolta irodáját, így Jemnitz működtette tovább a kiváló tervezőket összegyűjtő irodát. 1939-ben meghalt. Kerényi György 1936-ban, Budapesten született. 1958-ban oklevele megszerzése után az Uvaterv-nél kezdte tervezői munkáját. Különböző beosztásokban tevékenykedve részt vett az M7 autópálya hídjainak tervezésében, a vasalt talajtámfal hídépítésben való alkalmazásában, az első teljesen előregyártott híd (Kápolnásnyék) főtervezője volt, részt vett az EHGT tartók fejlesztésében. 1986-90 között a Víziterv-nél folytatta hídtervezői munkásságát. 1991-től ismét az Uvaterv-ben osztályvezetőként folytatta pályafutását. 1997-ben, Budapesten hunyt el. Kherndl Antal 1842-ben, Zselizen született. 1864-ben Zürichben szerzett mérnöki oklevelet (Cullmann mellett asszisztens volt). 1867-től a Műszaki Egyetemen tanársegéd, 1869-től egyetemi tanár. 1884-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1898-tól rendes tagja. Értékes szakirodalmi, oktatói munkája mellett a nagy folyami hídépítésekre kiírt pályázatok elbírálására kinevezett bizottság abszolút tekintélyű tagja volt. Különösen jelentős a függőhidak számítása terén végzett munkássága, ennek alapján történt az Erzsébet híd és a Lánchíd építésének, majd a Lánchíd átépítésnek tervezése. 1914-ben nyugállományba vonult. Fontos volt közéleti és egyesületi tevékenysége. A magyar hídépítés nemzetközileg elismert megalapozója volt. 1919-ben, Budapesten halt meg. Királyföldi Lajosné 1932-ben született. 1950-ben műszaki rajzolóként kezdett dolgozni az ÁMTI-ban, 1951-től technikus, 1961-től okleveles mérnök. Elsősorban autópályahidak tervezése volt feladata, ebben több jelentős alkotás fűződik nevéhez. 1972-től a főiskolai, majd 1977-től az egyetemi oktatásban vett részt. 1990-től a Közlekedési Felügyeletnél tevékenykedett, sokirányú munkássága több elismerést kapott, így 2002-ben tiszteletbeli docens címet. KnebelJenő 1927-ben, Budapesten született. 1949-ben mérnöki oklevelet kapott. 1974-től egyetemi doktor, 1977-től címzetes egyetemi docens. 1949-től ÁMTI, Mélyépterv tervezőmérnök. 1953-96 között az Uvaterv-nél dolgozott, ahol 1958-tól irányító tervező, kiemelkedő munkái Tokaj, Kisar, Szolnok Tisza-, Barcs Dráva, Erzsébet híd. 1971-93 között 158
