Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - KÖZÉLET - Abkarovits Endre: Erdélyi mozaik II
Abkarovits Endre Swfó/yi motoai/c II. rész Közlekedés Romániában Amiért még mindig sokan haboznak egy erdélyi utazásnak nekivágni, az - a kósza híreken túl - a közlekedéstől, az utak állapotától való félelem. Ez ugyan részben megalapozott, de nem olyan mértékben, mint ahogy az a közhiedelemben él. Persze egy vadonatúj nyugati kocsival én sem vágnék neki akármelyik romániai mellékútnak, de ilyen problémám nincs is. Ugyanakkor még mindig az autó a leghasznosabb közlekedési eszköz Romániában (ha a lovaskocsitól eltekintünk), hiszen a vonatokra vagy a buszjáratokra egyre kevésbé lehet támaszkodni. Ma már számomra is elképzelhetetlen, hogy amikor éppen harminc éve először jártam Romániában barátaimmal, két hét alatt 14 várost néztünk meg, úgy hogy közben még a tengernél is pihentünk négy napot. S mindezt a távot vonattal tettük meg! Ez azt jelentette, hogy naponta többször két város műemlékeit is végig kellett járni, s egyik városból a másikba át is kellett jutni. De ez akkor még lehetséges volt a sűrű járatokkal. Ma viszont azt hallja az ember, hogy olyan nagy központok között is, mint Kolozsvár és Csíkszereda, napi egy, maximum két pár vonat közlekedik. S a buszközlekedéssel kapcsolatban sem hallani jobbakat. Több nagyvárosközeli településen hallottam, hogy azért nem tudnak az emberek bejárni a városba dolgozni, mert nincs buszjárat. A közlekedési vállalatok meg azzal védekeznek, hogy azért nincs több járat, mert nincs utas. így aztán kialakul egy ördögi kör, s vele együtt nagyszámú munkanélküli a falvakban. Vagy pedig marad a stoppolás! Minden városból kivezető út mellett nagyszámú autóstoppos látható. Ott, a jelek szerint, ez még kevésbé kockázatos dolog, mint nálunk. Sokszor még sötétben is látni embereket integetni, köztük nőket, amit egy magyarországi, ha nem ismeri az ottani körülményeket, könnyen félreérthet. Tehát a turista jól teszi, ha autóval vág neki az útnak. Az ideális jármű a Dacia, melyhez itt mindenki ért, s alkatrész is van, ha probléma adódna. (Általában adódik ...) A távolságok a Magyarországon megszokottnál nagyobbak, s az útviszonyok még fokozzák ezt az érzetet. Autópálya egyáltalán nincs, s szélesebb autóút is csak kevés helyen, mint a Kolozsvár-Torda szakaszon. A legfontosabb útvonalak is falvakon vezetnek keresztül, ezáltal mind az ott lakók, mind az autósok életét megkeserítve. Szörnyű lehet egy olyan falu főutcáján élni, ahol éjjel-nappal kamionok dübörögnek. Ráadásul a falvak többsége sötétedés után teljesen vagy részben kivilágítatlan, s az autósnak, különösen, ha egy szembejövő jármű elvakítja, nem egyszerű dolog észrevenni a sötétben az út szélén botorkáló embereket. Az autós turista szempontjából a legrosszabb évszak az ősz, amikor már korán sötétedik, de a mezőről hazafelé tartó, többnyire kivilágítatlan szekerek még A vargyasi unitárius templom festett padjai, (a szerző felvétele) Új Hevesi Napló 85
