Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - KÖZÉLET - Székely Kiss Edit: Veszélyeztetett kisebbségek Európában II
Nagyobb hatással van rájuk a román nyelvű közkultúra, amelynek térhódítása elősegíti a csángók betagolódását a román kultúrába. A 20. század közepéig a beszélt nyelv a magyar volt. A második világháború után megszűnt a viszonylagos elzártság, fokozódott a kétnyelvűség, majd megerősödött a román nyelv dominanciája. Mivel az archaikus nyelvvel nem tudják magukat kifejezni, kialakult a két nyelvet integráló csángó tudat. A magyar nyelv sok helyen eltűnik, ugyanakkor ezt nem követi a kultúra eltűnése. A nyelvváltást nem élik meg tragikusan. Az északi tömbben sokan, bár román anyanyelvűek, magyarnak vallják magukat. A délieknél ez éppen fordítva van; azaz bár magyar anyanyelvűek, románnak vallják magukat. Az 1989-es fordulat után gyökeres változások zajlottak le Romániában. Már nem tudják megakadályozni a magyarokkal való kapcsolatot. Csendes visszavándorlás indult meg a falvak felé. A 90-es évektől érdekvédelmi szervezetek alakultak, és ezen kívül is számos tényező akadályozza az asszimilációt. Ezek a következők: találkozás magyarokkal, gyerekek százai nyaralnak Magyarországon, csángó vendégmunkások dolgoznak Magyarországon (életstratégia, értékrend változás). Hosszú távon azonban csak a gazdasági, társadalmi, politikai élet lassú változása jelentheti a megoldást, mert ez esetben emelkedni fog a többség toleranciája is. Jelenleg súlyos a gazdasági helyzet, óriási a munkanélküliség. A frusztrált tömegek pedig jól manipulálhatók. A megoldást a régió gazdasági felzárkóztatása jelenti. Zárszavában az előadó megrendítő szavakkal hívta fel a hallgatóság figyelmét a következőkre: Bukarest kóbor kutyáiért francia színésznők lobbiznak, környezetvédők féltik a növény- és állatfajokat. A csángók pedig EMBEREK, ezt ne felejtsük el! Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnöke moderátorként a következő szavakkal vezette be a délutáni előadásokat: Célunk, hogy megőrizzük egy kisebbség kultúráját, amely román és magyar örökség is. A mi megközelítésünk más, mert emberjogi képviselők vagyunk. A román civil szervezetek is felkarolták ezt az ügyet és fontosnak tartják, hogy sürgős lépéseket tegyünk. Vannak már olyan csoportok, amelyek magánkezdeményezéssel igyekeznek fellépni. Sok jó barátot talált, akikkel 12 évvel ezelőtt kezdett beszélgetni. Ez idő alatt sok szempontból áttörés történt. A csángó kultúra európai védelem alatt áll, ezért a román államnak is védeni kell azt. Bízik abban, hogy a problémára megoldás lesz, mert oldódott a két állam közötti feszültség. Fontos, hogy a csángó ügyet az emberi jogok, a kisebbségvédelem szempontjából közelítsék meg. A hatóságok hajlamosak arra, hogy az alapvető nyelvi jogokat kigúnyolják. Még azt a kérdést is felteszik, hogy kik is valójában ők. Javasolja, hogy ragaszkodjanak ahhoz, hogy állami iskolában tanulhassák a nyelvüket, mert joguk van hozzá. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság tagja jelentést írt a moldvai csángók helyzetéről, amelyet ismertetett a hallgatósággal. Véleménye szerint emberjogi szempontból alapvető az önazonosítás kérdése. 1987-ben sok emberrel beszélt és kiderült, hogy két-három megközelítési mód alakult ki az azonosság szempontjából. Sokan románnak, sokan magyarnak tartják magukat, különbséget tesznek a magyarországi, erdélyi és moldvai csángók között. A hatóságok erre nagyon pontosan és megfelelő módon reagálnak. Ez a megközelítés nem szabad akaratukból alakult ki és elfogadhatatlan. Meg kell változtatni a csángókkal kapcsolatos jelenlegi helyzetet. Könyvében igyekezett rámutatni a csángók jogainak legitimitására. Az Európai Kisebbségi Nyelvek Kartáját Románia aláírta, de nem ratifikálta. Az aláírással azt fejezte ki, hogy az általános alapelvet elfogadja, miszerint a kisebbségi nyelvet védeni kell. Egyes szülők szeretnék, ha a Új Hevesi Napló 77
