Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - KÖZÉLET - Székely Kiss Edit: Veszélyeztetett kisebbségek Európában II
gyerekeik a magyar nyelvet tanulhatnák, de a hatóságok állandó nyomást gyakorolnak rájuk. Remélhetőleg a helyzet ősszel megváltozik. A szakemberek, az emberjogi aktivisták és az Európa Tanács feladata, hogy a kevésbé használt nyelveket bemutassa, megőrizze. Nem ismer olyan csángót, aki csángó nyelven akar oktatást, vagy misét. De arra szükség van, hogy megőrizzük a nyelvüket. Védjük azokat, akik ezt kérik. A jövő attól függ, hogy mennyire tudjuk megvédeni az embereket a hatóságok nyomásától. Vannak falvak, amelyek munkaképes lakosságának 70%-a Magyarországon vállal munkát. Ők azok, akik a magyar nyelvet szeretnék megőrizni. Ők kevésbé veszélyeztetettek, tudják, hogy harcolniuk lehet és kell a jogaikért. S. Enache felkéri a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot, hogy kerüljön be a csángók képviselője is. E Tanács rendelkezik olyan pénzekkel, amely a csángók érdekében mobilizálható, vezetőik számára pedig ösztönző lehet, de meg kell legyen a csángó közösségekben az akarat, hogy ezen az úton haladjanak. S. Enache kiegészítette Andreescu előadását a következőkkel: Az emberi jogok védelmének az önazonosság az alapja. Decemberben panaszkodtak csángó szülők, hogy zaklatták őket a hatóságok, amiért magyar nyelvű oktatást kértek. Megpróbáltak segíteni a hatályos törvényekre való hivatkozással, de a hatóság mindig valamilyen kifogással élt. Minek magyarul tanulni - mondták -, ha Romániában élnek. Miután a hivatalos szerveknél visszautasításra találtak, a Moldvai Csángómagyar Szövetség magániskolákat szervezett. Sajnos őket is zaklatták. Azzal vádolták őket a hatóságok, hogy párhuzamos oktatási rendszert akarnak kiépíteni, amelyeknek semmi köze a törvényekhez. Szerinte ez valótlan állítás, mert ez a törekvés nem más, mint egy törvényes civil kezdeményezés. Az MCSMSZ beperelte zaklatás miatt az illetőket, mivel megsértették a szabad társulás jogát. Még mindig élnek a totalitárius rendszer maradványai. Paternalista módon döntenek a polgárok helyett. Miért nincs joguk?- kérdezte Enache - hiszen ők is adófizetői a román államnak! Csupán politikai akarat kellene hozzá! Ezután felkérte Szilágyi Zsoltot az RMDSZ országgyűlési képviselőjét, beszéljen arról; mi az a politikai akarat, és hogy az RMDSZ felvállalja-e a magyar csángók érdekeit?- hiszen vannak akik román csángóknak vallják magukat. Szilágyi Zsolt azzal kezdte a válaszadást, hogy a politikai elemzők egymástól eltérő helyzet-megítéléséről beszélt a kisebbségek ügyében, majd Tytti asszonyról, aki népszerűbb Európában, mint Günther Verheugen vagy Romano Prodi. A törvények alapján régen be lehetett volna indítani az anyanyelvi oktatást, mert a kormány és az RMDSZ között megegyezés született a tanügyi jogokról a kormány támogatása fejében. Még akkor is igaz ez, ha nem is szerepelnek konkrétan a csángók a protokollumban. Eddig a bákói tanfelügyelőség a szülők aláírásokkal hitelesített kérését egyetlen esetben sem fogadta el autentikusnak, azt állítva, hogy az aláírások hamisítottak. Végül a szülők közjegyző előtt nyilvánították ki akaratukat. Előrelépés mégsem történt. Sőt! Perbe fogták a Moldvai Csángómagyar Szövetséget mint törvényellenes tevékenységet folytató szervezetet és indítványozták a betiltásukat. A miniszter személyes átirata Bákóban elakadt, aminek két oka lehet, vagy összekacsintott a két hivatalos szerv, vagy az RMDSZ nem volt elég kemény. A jog és akarat szempontjából a román állam hajtotta végre azt a folyamatot, amely a csángók asszimilációját tűzte ki célul. A román paradigma tétele a másság tagadása. Ha Románia komolyan gondolja az integrációt, törvényeit, intézkedéseit kompatíbilissá kell tennie az európai eszmével. A jelenlegi román álláspont az eredettörténetre apellál. A román nemzetfejlődés egy sajátos produktuma az a neurotikus reakció, ahogy kezelik ezt a kérdést. A Dumitru Martinadról elnevezett egyesület intézményesen 78 XII. évfolyam 6. szám—2002. június
