Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Zimányi Árpád: Indiai töredékek
/ Rimányi Qy4>ifaí</ Q^ncliaófáwedé/ce/c India... Bizonyára sokakban a legkülönbözőbb érzéseket, gondolatokat kelti ez a szó. A kontinensnyi ország sok évezredes történelme, sajátos kultúrája, viharos múltja és jelene, európai szemmel nézve varázslatos világa rendkívül hálás téma. Akkor vajon miért csak töredékek, ahogy a cím jelzi? Igazi útirajzra nem vállalkozhatom, inkább csak gondolattöredékek felvázolására, az óhatatlanul felszínes benyomások puszta számbavételére. 2002 február közepéig ugyanis nem fordult meg a fejemben, hogy valaha is ellátogathatok e távoli földre, és - ahogy egykor nevezték - a „korona ékköve” nem tartozott érdeklődésem középpontjába. S ha az előismeretek nem kellően mélyek, akkor egy mindössze néhány napos hivatalos utazás, a maga feszített programjával nem pótolhatja a hiányosságokat, inkább még nyilvánvalóbbá teszi őket. De a fürkésző szem és a kíváncsi természet sok mindent fölfed. Következzék tehát néhány itthon megírt képeslap Indiából, ahogy a Delhi Egyetem nemzetközi konferenciájának egyik résztvevője látta. *** A világ legnagyobb demokráciája - olvasom a helyi kiadású idegenfogalmi tájékoztató első mondatát. A világ legnagyobb demokráciája - hallom másnap helyi idegenvezetőnktől a büszke szavakat. Egymilliárd ember harmad-európányi területen. De mit is jelent a demokrácia Indiában? Erre bizony nem könnyű válaszolni. Jelenti a nyelvek sokféleségét: a tizennégy hivatalos nyelven kívül még több mint százat beszélnek, és még a hindinél is általánosabb közvetitő nyelv az angol. Jelenti a vallások sokféleségét: megfér itt a muzulmán a hinduval, a buddhista a kereszténnyel, a szikh a dzsainistával; megfér, ha nem is mindig békében. De jelenti a végtelen szélsőségeket is: a szegénység és a gazdagság elképesztő ellentétét. Az is a demokrácia elve, hogy a gazdagnak joga van gazdagnak lenni, és a szegénynek szegény maradni? Mert az egymilliárdból hétszázmillió iskolázatlannak és vagyontalannak is joga van élni, tengődni, meg joga van ahhoz a négyzetméternyi puszta földhöz is, melyen elalszik ócska gönceivel a feje alatt. India az óriási ellentétek földje: a Himalája égbe szökő csúcsaitól az óceánig nyúlik, egyszerre a fagy és a perzselő hőség birodalma, ahol a múlt évezredes emlékeit a XX. század páratlan technikai csodáival együtt láthatjuk. A képeslapok nem mind színesek. Kezdjük a fekete-fehérekkel. *** A szegénységnek is vannak fokozatai. Vannak, akiknek csak a puszta föld jut egy bokor alatt vagy a fal tövében. Ez az „otthonuk”, ahová este visszatérnek, de addig is, nappalra látható jelét hagyják annak, hogy ott „lakik”, él valaki. A következő fokozatot elérő már szerencsésebb: magáénak tekintett birodalmát ki tudja, honnan szedett színes rongyokkal próbálja körülkeríteni, a bokrok adta lehetőségeket ügyesen kihasználva. Minőségi ugrás az eddigiekhez képest, ha kisebb- nagyobb keménypapírdarabokból egyfajta kunyhószerűséget foltoz össze építője. A szellős 54 XII. évfolyam 6. szám—2002. június
