Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)

2002 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: József Attila BajcsyZsilinszky Endre hetilapjánál

a kötetben szereplővel, bizony meglepődne. A költő ugyanis a versek később megjelentetésekor, többször változtatást eszközölt a most betűhíven közölt költeményeken, sőt a Betlehem szakaszokra tagolását is megszüntette. így az Akácokhoz című költemény első versszakának 4. sora („szisszentő ez, de lombos föladat”), a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című 1931-ben kiadott kötetében már így szerepel: „az úri szélben ez a föladat.” E költemény második versszakának 2. sora („keserülő mennyei munka,”) megváltozik „keserülő e marxi munka” kifejezésre. Az utolsó szakasz 3. sora a 2. sora helyére lép: „Csikorogva hordja halomba / tört águnkat, csörög a lombja, / de meleg földet fogunk föld alatt.”

A Betlehem című versben is vannak módosítások! A 17-18. sor így változik: „De nem igaz. Csontos fákat hajszol / a csépes szél és gözlik a magyar,” / ehelyett „Zsellérszalmát hajszol / az úri szél és gőzük a magyar /”

E rövid idézetek nem kívánnak kommentárt, a költő életének baloldali szakasza tükröződik a tartalmi jellegű változtatásokban. Egy bizonyos, Bajcsy-Zsilinszky Endre főszerkesztő úr fejcsóválva vette tudomásul a fiatal költő pálfordulását, de tiszteletben tartotta az alkotó szuverén döntését. Nem így Féja Géza, aki Szélkakas-költők címmel (Előőrs, 1931. május 10.) ironikus hangú kritikát közölt József Attila Döntsd a tőkét, ne siránkozz! című kötetről, s ebben felemlegette a „sokarcú” verseket.

Új Hevesi Napló

53