Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: József Attila BajcsyZsilinszky Endre hetilapjánál
hetekben a dél-dunántúli kisgazdákat képviselő Nagy Ferenc miniszterelnök, 1946. februárjától köztársasági elnök) megbeszéléseket folytatott Bajcsy-Zsilinszky Endrével. A téma, a kisgazda mozgalmak egyesítésének platformja volt, Zsilinszky pártelnökké választásával. Kezdetben zökkenőmentesnek tűntek a megbeszélések: Zsilinszky 1930. október 9.-i levelében azt írta Csizmadia Lajosnak, a bihariak egyik vezetőjének, hogy „lényegében megegyeztünk, és azt hiszem, sikerülni fog a mozgalmat, lassan egyesíteni.” E vélekedés azonban elhamarkodottnak bizonyult, különféle forrásokból nyomást gyakoroltak Tildyékre, felmelegítették az Áchim L. András, az egykori népszerű parasztvezér meggyilkolásában való bűnrészessége vádját. Elvi ellentét volt a megbeszéléseken abban is, hogy csupán önerejére támaszkodó, paraszti vezetésű, mind a kormánypárti Egységes Párttól, mind a munkáspártoktól független parasztpárt jöjjön létre, vagy a Zsilinszky által óhajtott, modem politológiai kifejezéssel élve, néppárt jöjjön létre? Bajcsy-Zsilinszky Endre kimondottan néppárt létrehozásán gondolkodott, míg Tildyék rétegpárt, főleg a vidéki kistulajdonosok tömörítésén gondolkodtak. Az kétségtelen, hogy a 20-as évek kisgazda mozgalma alulról szerveződött, három gócpont (Dél-Dunántúl, Békés megye és Hajdú-Bihar megye) alkotta fő bázisát. Az FKgP vezetői és Zsilinszky közötti ellentétet az is fokozta, hogy a békési párt rövidesen fuzionált Gaál Gaszton balatonboglári földbirtokos jelentéktelen agrárpártjával, és a pártelnök Gaál lett. Zsilinszky erre 1930. dec. 10.-én tollat ragadott és „politikai háborút” üzent volt tárgyalópartnereinek, akik valójában kijátszottál Elgondolkodhatunk rajta, hogy ha az induláskor az FKgP élén Bajcsy-Zsilinszky Endre áll, akkor létrejöhetett volna az a cinikus összejátszás Gaál Gaszton utóda, Eckhardt Tibor pártelnök és Gömbös Gyula miniszterelnök között, amire 1932 ősze és 1935 tavasza között sor került. Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tárgyalásai közben a lapszerkesztés mindennapi gondjai is terhelték. 1929. november 20.-án kapta meg Lakatos Péter Pál közírótól, József Attila Akácokhoz című versét. Lakatos így számolt be válaszlevelében a vidéken élő költőnek: „Azonnal fölszaladtam Főszerkesztő urunkhoz, magammal vittem természetesen küldött versedet is, amelyet a főszerkesztő úr rögtön elolvasott és még a mai napon a nyomdába adta közlésre, úgyhogy már a nov. 23-i számban meg fog jelenni”. Közölte, hogy a József Attila által kért 100 pengő fizetést „minden körülmények között” kész Zsilinszky biztosítani. Bátorította barátját, „a főszerkesztő úr meghagyásából közlöm Veled, hogy mihelyt dolgaid engedik, azonnal ülj vonatra, és gyere Pestre...” Egyben persze figyelmeztetően hozzáfűzte, Zsilinszky „nagyon szereti a pontosságot és a pontos embereket” és megkívánja, hogy a szerkesztőségbe minden nap egy bizonyos idején bejárj, mert a zavartalan munka menetét csak így lehet biztosítani. Közölte, József Attila részére előlegként 15 pengőt máris postára adtak, a teljes honoráriumot pedig személyesen veheti majd át. íme a szép költemény. Akácokhoz Száz göbbedő, odvas falunkba homokot kötözni magunkba - ákácok, vigyázzunk magunkra, - szisszentő ez, de lombos föladat. Új Hevesi Napló 51
