Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: József Attila BajcsyZsilinszky Endre hetilapjánál
1928 áprilisában Orosházán megtartott kongresszusukon Dénes István előadói beszédében új tételt is megfogalmazott, mely az 1925-ben alakult Bartha Miklós Társaság vitafórumain tűnt fel, mely szerint „álljon az intelligencia a foldmunkásság élére”. E gondolatkörbe illeszkedett Németh László Új reformkor felé című írása a Napkelet című lapban, mely ugyan Klebelsberg Kűnó Neonacionalizmus című könyvére adott válasz volt, de egyben egy új társadalompolitikai mozgalom alapjait is tartalmazta. Németh László koncepciójának lényegét tömör hitvallása példázza legjobban: „Az integer Magyarországnál van egy sokkal szentebb jelszó: az integer magyarság." Úgy vélte, a kis nemzetekre történelmi feladat vár, „nekik kell az emberiességet a nagy nemzetekre ráparancsolniok.” Németh László 1928 áprilisában megjelent gondolatai termékeny talajra hullottak, a Bartha Miklós Társaság vitaestek rendezésével nyújtott szereplési lehetőséget a fiatal irodalmároknak. Az első Magyar Föld estre 1929. február 27-én a Vigadóban került sor: bevezetőt a BMT elnöke, Szigethy Endre tartott. Versekkel, novellák felolvasásával szerepeltek a Társaság köré csoportosult fiatal irodalmárok, Erdélyi József, Kodolányi János, Féja Géza, Illyés Gyula, Simon Andor (Móricz Zsigmond veje lett, verseskötete is jelent meg, de később elhagyta költői Múzsája), Bányai Koméi, stb. A fiatal Kosa György zeneszerző Bartók művei mellett saját dalait adta elő, Medgyasszay Vilma pedig Kodály-dalokat énekelt. Németh László folytatta „ideológiai” elemzését, Nép és író címmel új tanulmányát olvasta fel. Németh gondolatmentének kiinduló alaptétele az a megállapítás volt, miszerint „a magyar föld népe két kultúra közt lebeg.” Egyik a falu elkerülhetetlen társadalmi szerkezetének felbomlásának a jeleit viseli magában. E városias, polgári kultúra ugyanakkor gyökértelen - olvasható ki eszmefuttatásából, vele szemben a népi kultúrára kell támaszkodni. E tétel majd kizárólagosságra intése miatt mindig vitára ad majd alkalmat a népi írók ellen. Érdekes módon, Németh Lászlótól függetlenül József Attila több kérdésben hasonlóan gondolkodott, sőt bátor gyakorlati lépéseket is tett. Belépett Dénes István ügyvéd parasztpártjába, legalábbis a párt 1929. március 24.-re tervezett VII. kongresszusára a meghívó szerint előadóként készült, tervezett előadásának címét így hirdették: „Az európai parasztpártok és a magyar országos parasztpárt”. A tervezett kongresszusra azonban nem került sor, a hatósági hozzájárulást nem kapta meg a párt. Lehetetlenné vált a párt tényleges működése Magyar Parasztpárt nevében is, így 1932-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjába olvadt be. Bajcsy-Zsilinszky Endre pártalakításának külön története van. Közismert, hogy a korábban az ellenforradalmi rendszer konszolidációját elősegítő politikus 1927-ben már lemondott a Magyar Országos Véderő (MOVE) elnökségéről, kivált a Fajvédő Pártból és 1928-ban megindította szépreményű lapját, az Előőrsöt. Az írói gárda, mely a laphoz kapcsolódott különféle szellemi irányzatoktól jött: különösen számottevő szerepet kaptak az 1925-ben alakult Bartha Miklós Társaság fiatal értelmiségi fiataljai, Féja Géza publicisztikája, Julier Ferenc hadtörténeti sorozata, stb. Külön önálló rovat szólt Falu Népe címmel a vidék problémáiról, az 1930-as években kiterebélyesedő népi szociográfia első gyöngyszemei itt jelentek meg. A Bartha Miklós Társaság 1929/30-as vitasorozata Bajcsy- Zsilinszky Endre előadásával indult: 1929. október 16-án, A dolgozó parasztság megszervezése címmel beszélt. Előadásában néppárti jellegű politikai párt létrehozása mellett érvelt, az általa „kisstílű” diktatúrának nevezett ellenforradalmi rendszer radikális megreformálásának kicsikarására. Eléggé elfelejtődött tény, hogy az 1930. október 12.-én Békésen hivatalosan megalakult Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt megalakulását, kemény tárgyalások előzték meg. A békési zászlóbontó nagygyűlés előtti 50 XII. évfolyam 6. szám—2002. június
