Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: József Attila BajcsyZsilinszky Endre hetilapjánál
&%/wólé#i/y <SF<in<lav (j&a^cáy. - J^ndw /i&ti/afyánál (1929-1930) A közírók munkásságában szinte búvópatakként tör elő annak vizsgálata, milyen viszony, időnként barátság alakulhat ki politikus és költő között, az írástudók alkotásait vizsgálva milyen kölcsönhatások ragadhatok meg? Erre teszünk most kísérletet Bajcsy-Zsilinszky Endre és József Attila kapcsolatát vizsgálva. A rendszerváltozás előtti évtizedekben, József Attila életművének proletárforradalmi vonatkozású részeit elemezték kellő mélységben az irodalomtörténészek, háttérbe szorítva azt a tényt, hogy a fiatal költőnek a Kommunisták Magyarországi Pártjához (KMP) 1930 szeptemberében történt csatlakozását megelőzően volt ún. népies korszaka. Ez időben egybeesik a népi írói mozgalom előkészítő szakaszával. S amikor az 1920-as évek második felének szellemi irányzataira tekintünk, felfedezhetjük a politikai összefüggéseket is, legalábbis Bajcsy-Zsilinszky Endre és József Attila kiútkeresése erre példa. Ezért indokolt megvizsgálni, hogy milyen körülmények között ejtette útba a költő a ma már elfelejtett, csupán szűk szakmai körökben ismeretes, Dénes István fővárosi ügyvéd által vezetett Magyarországi Földműves- és Munkáspártot. A parasztpárt, mely főleg az Alföldön rendelkezett szervezetekkel, 1926-ban vette fel ezt a nevet, miután fuzionált a Magyarországi Munkáspárt a Drozdy Győző vezette Független Földmíves Szövetséggel. Az új párt elnöke Dénes István lett, akivel József Attila kapcsolatba lépett. Az 1926-os országgyűlési választáson a párt meghatározó politikusai, Dénes István és Drozdy Győző is alulmaradtak a kormánypárti jelöltekkel szemben. Dénes Tótkomlóson, Drozdy pedig a Zala megyei Kiskomáromban veszített, nem mindennapi választási visszaélések közepette. Dénes esetében egyértelműen bizonyitható, hogy az 1926. december 10.-re kiírt választás alkalmából Tótkomlóson a szavazóhelyiséget előbb zárták be, mint az indokolt lett volna, hiszen több százan a gyülekezőhelyen várakoztak. Erre a választók követelték annak újbóli kinyitását, mire a csendőrök rájuk támadtak és kardlappal négy embert súlyosabban megsebesítettek. Az Egységes Párt képviseletében Bertóthy Károly így 1002 szótöbbséggel győzőt Dénes István ellenében, Drozdyt pedig Kiskomáromban (Zalakomár) Bartos János győzte le. Ez annyira elkedvetlenítette Drozdy Győzőt, hogy a politikus külföldre távozott. Előzőleg felosztotta hívei között nagy könyvtárát és így búcsúzott Dénes Istvántól: „... ha nagyon nagy lesz a nyomor és az elégedetlenség, az én parasztjaim nem bírják tovább az elnyomatást, ha szükség lesz reám és visszahívnak, akkor hazajövök.” Drozdy Chicagóban telepedett le, és megjelentette rövid ideig Az írás című lapot. Az 1930-as évek végén hazatért Magyarországra, és Dénes Istvánnal együtt 1945 őszén, a demokratikus Magyarország első szabad választásán került be a magyar országgyűlésbe. Kétségtelen, hogy az 1926-os fondorlatos választásokkal a kormány elérte, hogy parlamenti ellenzéke jelentéktelenné zsugorodott, a kormánypárt a mandátumok közel 70%-át megszerezte. A törvényhozás Felsőházát visszaállították. Szociálpolitikai intézkedéseket is bevezettek, újjászervezték a társadalombiztosítást. Ebben a helyzetben a Dénes-féle parasztpárt is módosított irányvonalán, megtartotta a földreform követelését központi jelszónak, de hozzáfűzte, a „legerőszakmentesebb” módon kivánják azt elérni. Az Új Hevesi Napló 49
