Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Vezényi Pál: Egy írócsalád krónikája
A róla készült film egyik, Elisabeth leánya emlékezései alapján forgatott jelenete válaszolni szeretne erre a kérdésre. A jelenetben Thomas Mannt idősebbik leánya, Erika beszéli le hazatérési szándékáról azzal az érveléssel, hogy a háború utáni Németország társadalmi és politikai életében is a hitleri rendszerből magukat ügyesen átmentett egykori nácik viszik a vezető szerepet. Nehéz elfogadni ezt az érvelést. A hazája sorsát valóban szívén viselő szerzőt ez a körülmény nem riaszthatta volna vissza a hazatéréstől. Inkább arra késztethette volna, hogy nemzetközi tekintélyét is felhasználva, a helyszínen küzdjön a még továbbra is tevékeny politikai ellenfelei ellen. A magyarázatot Thomas Mann származásából eredő, mindvégig megtartott nagypolgári egyéniségében kereshetjük. A háborút elvesztett Németország romokban hevert, felépítésének, újjászervezésének reményei bizonytalanok voltak. A kettészakított ország egyik részétől sem várhatta a nélkülözést emigrációjában sem ismerő gazdag polgár, hogy számára a természetes életformává vált jólétet biztosítsa. Kényelmesen berendezett luxusvillát csak a háború pusztításaitól mentes Svájc előkelő negyedében kaphatott. Az új filmtrilógia alkotói a hagyományos német zsenikultusz szellemében igyekeztek bemutatni Thomas Mann alakját, ahogy erre a „Spiegel” magazin egyik kritikusa is utalt. Az oltár magaslatára emelt szentek alakját csak tisztelettel kellett kétezer éven át övezni. Mentesültek minden földi gyarlóság árnyékától valamennyien, míg egy XX. századvégi zsinat alaposabban átvizsgálta és átrostálta tömegüket. Sokan áthullottak a rosta lyukain, mert kiderült róluk, hogy létezésük bizonytalan, vagy pedig egyáltalán nem voltak olyan szentéletüek, amilyeneknek hirdették őket. Egy idő múlva a világi élet félisteneit is vizsgálat alá lehet vetni, lemosni róluk mindazt az idealizáló mázt, amit részben kortársaik, részben az ő nyomaikat követő utókor kent rájuk, szépítés nélkül szemlélni emberi ábrázatukat. Az így nyert kép sokszor elütő lesz a megszokott, kicsinosított képtől. Egyeseket megdöbbent, másokat talán megbotránkoztat a leleplezés, mindez azonban a tényeken aligha képes változtatni. Érvényes ez a megállapítás Thomas Mann, a Nobel-díjas, a kérlelhetetlen antifasiszta harcos személyével kapcsolatban is. Új Hevesi Napló 63
