Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)

2002 / 1. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Ének a csúcsról

Sfipor Slemér

^ne/c a c&úcáwé/

Villan a völgyben a nap tüze, illan a bú ó, csak a csúcsokat illeti méla ború

Lenn, aki jár, hiszi fenn, az a felleg az ég fenn, aki jár, hiszi már, ez a fenn nem elég.

Vágy töri feljebb, mögötte a fagy lese jár ha menne, lemenne, nem vezet út le se már.

Énekel. Éneke száll le a völgybe, megáll az idő bámulod, de maradj, tehelyetted vesszen el ő

Maradjon a föld békéje, vagy harca veled neki vesznie kell, nem ember már s Isten se lehet

S míg hallik a csúcsról az éneke fellegen át, szorítsd magadhoz a gyermekedet s mondj érte imát

4

XII. évfolyam 1. szám—2002. január