Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: Csiky Sándor egri országgyűlési képviselő pályaképe
Tisztelt Olvasóim, e levél láttán - melynek publikálására első ízben most kerül sor - bizonyára felmerül a jogos kérdés, ki volt Csiky Sándor és hogyan került a hírhedt Kufstein várbörtönébe, ahol oly sok magyar hazafi senyvedett? A Csiky család Erdélyből származott, Egerbe hősünk nagyapja Csiky Gáspár költözött a XVIII. század közepén, ahol az egri Főkáptalan számvevői állását kapta meg. Fia, Ferenc táblabíró szintén a főkáptalannál nyert alkalmazást, egészen 1828-ban bekövetkezett haláláig a főkáptalan „Ájtatos Alapítványa” - mai szóhasználattal - jogtanácsosa volt. Fia, Sándor 1805. február 28- án született Egerben. Iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, kivéve a gimnáziumi grammatikai 4. osztályát, melyet Pesten járt ki. 1818-1820 között az egri érseki Líceumban filozófiát hallgatott, majd jogot tanult 1822-ig. Jogi tanulmányait befejezve édesapja Pécskára küldte barátjához Neumayer Ferenchez, az arad- modenai kamarai uradalom ügyészéhez. Két évig írnokoskodott, amikor édesapja a neves pesti ügyvédhez, a szintén egri származású Vitkovics Ferenchez küldte Pestre, joggyakorlatra. Itt ismerkedett meg Deák Ferenccel, együtt jurátuskodtak a neves ügyvéd-költő irodájában. A reformkor kezdetét jelző 1825-ös év annyiban jelentős életében, hogy Csiky Sándor átköltözik ideiglenesen Pozsonyba, ugyanis összehívta az uralkodó a diétát, és az egri Főkáptalan odairányította törvénygyakorlatra az egri fiút. Segítette a hevesi országgyűlési képviselőket, s szorgalmának eredményeképpen 1826-ban az ügyvédi szakvizsgát kitűnő minősitéssel, amint akkor írták - kalkulussal tette le. A diéta berekesztése után visszatért Vitkovics ügyvédi irodájába, azonban váratlanul szomorú értesítést kapott: 1828. július 24-én, 47 éves korában elhunyt oly szerető édesapja, édesanyja nyomban hazahívta fiát Pestről, hisz négy leánytestvére várta és a család minden gondja nyakába szakadt. Az egri Főkáptalan annyira elégedett volt ügyészével, hogy a meghirdetett pályázat győztesének fiát Csiky Sándort hirdették ki, aki édesapjával azonos fizetéssel lett az alapítvány ügyésze, de emellett felhatalmazást kapott Pyrker János László érsektől arra is, hogy az egri egyházmegyét érintő minden peres és nem peres ügyben eljárjon, képviselje a „kettős földesurasságof ’ (az érsekséget és főkáptalant). Édesapja uradalmi ügyészi felhatalmazását a Károlyi grófoknál is megkapta, így már elhárult minden akadály, hogy egzisztenciát teremtve, családot alapítson. 1829. január 14-én, egy téli zimankós, fagyos napon az egri Főszékesegyházban örök hűséget fogadott Isten színe előtt Gondos Máriának, Pálffy János egri kanonok nővére leányának. Bőséges gyermekáldás kísérte e házasságot, nyolc gyermek született, sajnos a szülőket Attila fiuk kivételével egyik sem élte túl. Csiky Sándor főkáptalannál betöltött állása azonban 1832. október 12-én hirtelen megszűnt: politikai okok következtében Pyrker érsek-főispán megvonta tőle bizalmát, ugyanis az alispánválasztáskor nem az érsek-főispán konzervatív jelöltjét, Kállay István táblabírót támogatta, hanem Rottenstein József másod-alispánt, a reformellenzék jelöltjét. Az érsek 1932. szeptember 28-án keltezett levelében nyíltan felszólította a Főkáptalant, 48 XII. évfolyam 1. szám—2002. január Csiky Sándor
