Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: Csiky Sándor egri országgyűlési képviselő pályaképe
hogy bocsássák el Csikyt állásából, hiszen „a vármegyeházán vakmerő és veszekedő magatartást, a káptalan egyik tagjával szemben tiszteletlen viselkedést tanúsított.. Csiky Sándor ékes latin nyelven írt levélben próbálta visszaszerezni az érsek úr bizalmát, ez azonban nem sikerült, csupán azt érte el, hogy munkáltatója kijelenti, hogy Csiky „állását közmegbecsüléssel töltötte be.” Sorsmeghatározóak lettek ezek az évek a fiatal ügyvéd életében, a nemesi reformellenzék táborának rendíthetetlen tagjává vált. S tragédiája is az életének, hogy a fiatal családos katolikus vallású ügyvéd kizárólag politikai és személyi ellentétek miatt szembekerül egyházmegyéjének érsekével, aki egészen az 1867-es Kiegyezés körüli időkig egyúttal a vármegye örökös főispáni tisztségét is betöltötte, s a világi hatalom vonzásában, részben gyakorlásában a személyi szándékok és akaratok ellenére is, haragok és harcok keletkeztek. (Pyrker János László utódjára, az 1850- ben kinevezett Bartakovics Béla érsekre e sorok nem vonatkoznak, köztük nem éleződtek ki a politikai ellentétek, sőt együttműködés alakult ki több kérdésben.) 1836-ban ugyanis Eger város képviselőtestülete megbízta a fiatal ügyvédet, hogy képviselje a polgárságot a város fél évszázada húzódó úrbéri örökváltsági perében. Munkálkodása nem is lett eredménytelen, 1844-ben a megyei törvényszék ítéletében kimondta, hogy a kettős foldesuraság (érsekség és főkáptalan) jelölési joga csak a város főbírói tisztségére terjed ki, a képviselőtestület tagjaira nem. (Az örökváltsági per végül 1854-ben zárult le.) 1836-tól Kossuth Lajos kőnyomatos lapjába, a Törvényhatósági Tudósításokba is írt, mint hevesi levelező. Fordulópontot életében az 1848-as forradalom hozott: már a március 18-19-i népgyülésen kiemelkedő szerepet tölt be, vezetésével küldöttség keresi fel a cenzort, hogy a szabad sajtó működését biztosítsa, kinyomtassák a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. Irányításával kezdődik meg a nemzetőrség szervezése Egerben, április 9-én a közel 1500 fős csapat ezredese lesz. Erről természetesen lemond, amikor az első népképviseleti választáson, 1848. június 26-án közfelkiáltás útján megválasztja Eger szavazásra jogosult 2062 polgára országgyűlési képviselőnek. A képviselőházban a radikálisok egyik képviselője lesz, november 23-i nevezetes felszólalásában az önálló honvédtisztképzést szolgáló Ludoviceum haladéktalan felállítása mellett szállt síkra. 1849 januárjában Kossuth kormányzó-elnöktől kormánybiztosi kinevezést kapott, Heves megye katonai védelme és a tiszai átkelőhelyek erődítéseinek megerősítése céljából. Az áprilisban elfogadott Függetlenségi Nyilatkozatot támogatta, személyesen hozta Egerbe. (Az utókor szigorú ítélete szerint nemzetpolitikai szempontból taktikailag helytelen volt e lépés.) Ekkor értesült a szomorú hírről, tüzér hadnagy fia, Árpád 1849. április 26-án Szőnynél szerzett súlyos sebeibe belehalt. A képviselő végig követte a képviselőházat a fővárosból való távozása után is, az augusztus 12-i utolsó, Aradon tartott ülésén is jelen volt. A világosi fegyverletételt követően a Nagykároly melletti erdőben húzódott meg. Az ellene kiadott elfogatóparancs ekkor már országszerte érvényben is van. Már 1849. szeptember 15-én elrendelte Kanyó kerületi biztos, hogy ingó és ingatlan javait írják össze és foglalják le. A városi sóhivatal tisztviselője november 4-én már el is készült a vagyonnyilatkozattal. Csiky Sándor ellen 1850. március 29-én adták ki az országos körözést: különös ismertetőjelnek „éles hangját és tüzes beszédmodoráf ’ tüntette fel a rendőrhatóság. Bujdosása közben ismerkedett meg Joó Mihállyal, a volt 13. Honvédzászlóalj számadó hadnagyával, akivel úgy döntöttek, hogy Törökországba emigrálnak. Egy nagyváradi leány, név szerint Raczke Eszter sietett segítségükre: azzal az ürüggyel, hogy Orsován élő bátyját készül meglátogatni, megállapodott egy fuvarossal, hogy átadja neki saját és társa útlevelét. A leány a két útlevelet Csikyéknek továbbította, akik útra keltek az Új Hevesi Napló 49
