Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 3. szám - KÖZÉLET - Szirmay László: Vopicka, Balkán és a Trianon
egy nyugati részét Ausztriához csatolta.8 Egy kis epizód a harácsoláshoz (Sz.L.): Székesfehérvár és Veszprém között van egy ősmagyar település, Öskü. 1918 táján a falu szlovák lakossága beadványt küldött az Antanthoz, autonómiát követelve, és egy korridort Szlovákiába. Az ügy nevetségbe fulladt, de az Öskü Szabad Állam név rajtuk maradt, amit az idő és némi kocsmai verekedés lassan elhalványított. A nyugati fronton Charles Mangen francia tábornok egy öngyilkosságnak számító ellentámadással áttörte a német vonalat, Lüdendorff tábornok kapitulált. A német fegyverszünetet 1918. november 11-én írták alá, amikor is II. Vilmos császár lemondott a trónról. Padova után A padovai fegyverletétel súlyosan érintette Magyarországot, demoralizált hadsereg, élelmiszerhiány, reménytelenség, bizonytalan jövő, termőtalaja lett a bolsevista eszméknek. Háttérben a Habsburg-dinasztia makacs erőfeszítése, hogy a magyar koronát megtartsák, a pánszláv eszmék által felbujtott szomszédok és az Antant tiltakozása ellenére. Habsburg József „királyi herceg” kész volt szövetkezni a kommunistákkal, még a nevét is megváltoztatta Alcsút Józsefre (Alcsút, Fejér megyében volt a birtoka).5 Károly király kinevezte őt kormányzóvá. József a nagyravágyó, de rövidlátó Károlyi Mihályban talált bizalmat, és 1918. október 31-én kinevezte miniszterelnöknek, aki viszont királyi jóváhagyással november 13.-án kihirdette a köztársaságot, Károlyi, hogy népszerű legyen, fratemizált a csőcselékkel, nihilistákból nevezte ki kormányát, demoralizálta a hadsereget, beengedte a cseheket, keblén melengette a moszkovita Kun (Kohn) Bélát, majd 1919. február 19-én átadta neki a hatalmat. A Kun-féle terror emlékezetes marad a nemzet életében. Az Antant a kezdeti barátkozás után ellenszenvet mutatott a bolsevisták iránt, és ezt átvették az utódállamok is, annak ellenére, hogy moszkvai pánszláv nyomásra kerültek a nyeregbe. Kun Béla vörös brigádja sikeresen harcolt a csehek ellen, de a Budapestig benyomuló románokkal nem bírt, azok augusztus 2-án kiűzték, Kun Bécsbe menekült.8,9 Ferdinánd román király már a magyar koronára kacsingatott. Augusztus 7-én megjelent Budapesten, és most ő nevezi ki Habsburg Józsefet kormányzóvá, aki egy politikai szerencselovagot, Friedrichet bízott meg a miniszterelnökséggel, de cseh nyomásra Józsefet augusztus 23.-án lemondásra kényszerítik. Ferdinánd különben Károlyt is megkörnyékezte, november 19-én feleségét Svájcba küldte, és pénzt ajánlott Károlynak, hogy a magyar trónról mondjon le Ferdinánd javára. Az ajánlatot visszautasították.9 A megszálló román hadsereg egy rablóbandához hasonlított, ahol végigvonultak, ott mindent elmozdítottak, hasonlóan az 1944-45-ös állapotokhoz. Károlyi politikai beállitottságára jellemző, hogy 1946-ban személyesen Rákosinak és Gerőnek próbálta eladni politikai nézeteit.5 Horthy Miklós az otrantói hős, Ferenc József számysegédje már visszavonult a család kenderesi birtokára, mikor meghívták, hogy lépjen az ellenforradalom élére. Élvezte a bécsi királypárti magyar „maffia” bizalmát is, olyan nevekkel, mint Andrássy, Batthyány, Károlyi, Khuen-Héderváry, Szapáry, Serényi, Pálffy, Pallavicini, Eszterházy, Windischgrátz és még mások.9 Ezek a dinasztia emlőin éltek és 1867 óta töltötték fel a magyar kormányt. Horthy mindazonáltal nem Bécsben, hanem a francia fennhatóság alatt álló Szegeden kezdte el hadseregének szervezését. Közben már az Antant is kezdte megsokallni a román túlkapásokat, és a horda pusztítva, rabolva kezdett kivonulni. Horthy csapata élén 1919. november 16-án vonult be Budapestre, nem minden veszély nélkül, mintha csak egy viperafészekbe lépett volna. November 23-án Friedrichtől 82 XII. évfolyam 3. szám—2002. március
