Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 2. szám - KÖNYVSZEMLE - Benkóczy György: ArvisuraIgazszólás
A kiadvány bevezető írásai között dr. Lakatos Zoltán ír a hagyatékról. Legfontosabb gondolata a műről: lehet-e ilyent kitalálni? Kitalálhat egy ózdi kohász ilyen történetet? Megtudjuk, hogy Paál Zoltán munkaszolgálatból kiszakítva partizánként megismerkedik Szalaváré Túrával, a manysi nép fősámánjának unokájával, akit nagyapja azért küld Magyarországra, mert a Halak jegyéből a Vízöntőbe lépve át kell adniuk az ősi rovástáblákat az űz népnek, vagyis az őket képviselő palócoknak. Túra regéit írja meg Paál Zoltán az Arvisurákban. Őstörténetünkről keveset és hézagosán tudunk, olykor ellentmondásos felfogásban. Van olyan szerzőnk, aki a honfoglalást a besenyő támadások miatti fejvesztett vad menekülésnek állította be. Nem érdektelen tehát, hogy mit közöl a Magyar Törzsszövetség honfoglalásáról a 291/B Arvisurában. A honszerzés tervét Kusaly, Álmos legidősebb fia állította össze, és erre öt évet irányzott elő. Idézünk néhány részletet, mert 895-nél sokkal hamarabb megkezdődött. „884-ben Árpád lett - mint rangelső - az ifjúsági tárkányfejedelem, míg Előd fia, Szabolcs a másik lett. Ekkor kalandozás címén a kevevári-ungvári utat megjárták, még Álmos fejedelem is velük jött a Kárpátokig. Halics és Ladomér fejedelemségtől visszakövetelték az avar menekültek kincseit és azok félvér leszármazottait. Asszuporog fia, Szőke Árpád tárkányfejedelem Ungvárra is bement, és onnan irányította az ifjú tárkányokat. Szala (Zalán?) a titeli fekete-hun fejedelem megrettent. Engedélyezte, hogy Visktől a Sajó vonaláig levő szabad területet benépesíthetik. Ed, Edömér, Ete, Hülek, Asbót, Acsád, Bors, Böngyér, Borsova, Dér, Kadocsa, Ketel, Huba, Kund, Örsúr, Szovárd, Tárcái, Tas, Töhötöm, Ugocsa és Vajta tárkányok Budának a gyürüs-telepi elrendezés alapján telepedtek le, és az összes használható kutakat kiépítették. Árpádnak, Álmos fiának a székhelye Ungvár volt, mivel Szőke Árpád itt oktatta ki utasításaival. Szabolcs, a helyettes Szerencsen székelt, és innen tartotta fenn kapcsolatait Szala nagyfejedelemmel. A tárkányokkal bejött kísérő harcosok mind megnősültek, a régi kabar telepek lányai közül sokan választották feleségeiket és vállalták a kutak karbantartását. 888-ban, a tárkány-képzésen Kurszán fia, Kond lett a rangelső, míg a második ismét Szabolcs. Mivel azonban Árpád felesége, Abacil ekkor halt meg újból Árpád vezette a kötelező tárkánykalandozást, miután római útjáról szerencsésen hazatért. Ekkor Alpár és Szala fejedelmi személyektől a Zagyva folyótól az Úz völgyéig (a Maros jobb oldalán) megkapták az Attila birodalmából való területeket, míg Verecke kabar fejedelem kérésére Nyitrát és Trencsént a kabarfejedelemség részére visszahódították. Hibát tették meg végvári vitéznek, a Pozsony nemzetség vezérének. Tárkány kiképzettek a következők voltak: Árpád, Szabolcs, Öcsöb, Velek, Tas, Eköcs, Töhötöm, Hőhát, Kapos, Bors, Esküllő, Ete, Almás, Böngyér, Mánd, Ed, Edömér, Szovárd, Kadocsa, Huba, Vajta, Acsád és Örsúr. Ekkor az Úz völgyéig kalandozó Örsúr feleségül kérte Aklos úz fejedelem leányát, Gyimeskét. 889-ben tartották meg az esküvőt Jászvásáron a székelyek szertartása szerint, Álmos védnöksége mellett. Zalán ekkor kérte első alkalommal Álmost, hogy vonuljanak be. 890-ben meghalt Szala nagyfejedelem, és a sámánifjak második rokonlátogatásán ismerkedett meg Kusaly az új nagyfejedelemmel, Tétény kazahun vezérrel. Tétény hozzájárult ahhoz, hogy a görögök befolyásának csökkentése végett a Magyar Törzsszövetség Alpár területére mint jogos birtokukba bevándorolhasson. Árpád almavirágzás ünnepe után felesége birtokára, a Nagyszigetre, Attila nyári szálláshelyére költözött, ahol Csepel tárkány volt a testőrségnek a vezetője. Ugyanúgy, Új Hevesi Napló 109
