Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 2. szám - KÖZÉLET - Vezényi Pál: A harmincötös számú szekrény
- Maga nyilván az egyiptomi isten titkos utasítására közölte velem, hogy menjek el a kiállítást megnézni. A jövő héten már Bécsbe viszik az anyagot. Éppen ideje volt, hogy megnézzem. Két hét múlva Parlag Sándor elutazott Bécsbe. A múzeumban a harmincötös számú szekrényt kereste. Azt mondták neki, hogy ilyen számú szekrény nincsen, csak a kiállított tárgyakat számozták meg. Ekkor kérte a harmincötös számot, amelyről kiderült, hogy egy vázát ábrázolt. Parlag nem elégedett meg ennyivel.- Hová lett a szobor? - kérdezte.- Miféle szobor?- Az egyiptomi tisztviselő szobra a harmadik dinasztia idejéből.- Ilyen kiállított tárgy nincs a harmincötös szám alatt - hangzott a válasz.- De igen. Lennie kell, mert Zürichben még megvolt. Ha nincs meg, akkor ellopták vagy elrejtették előlem a mesterem szobrát.- De kérem, hogy mondhat ilyet?- Igen! Követelem, hogy mutassák meg nekem a harmincötös számú szekrényt, amelyben a mesterem, Hermész Triszmegisztosz hagyott számomra fontos üzenetet! Parlag Sándor egyre inkább elvesztette a türelmét. Ordítozva követelte a harmincötös számú szekrényt, amely az ő mesterének a szobrát tartalmazza. Miközben igyekeztek megnyugtatni, valaki telefonált. Nemsokára autó érkezett két markos emberrel, akik meggyőzték arról, hogy elviszik oda, ahol a harmincötös számú szekrény és az istenszobor található Parlag ellenkezés nélkül beszállt velük a kocsiba. Reményi doktor márciusban értesült arról, hogy Parlag Sándort visszahozták Bécsből, és jelenleg a zürichi elmegyógyintézetben ápolják. Szép tavaszi délután volt, amikor elhatározta, hogy meglátogatja. A kezelőorvos azt mondta, hogy Parlag a csendes betegek közé tartozik. Nincsenek rohamai, senkit sem háborgat, inkább apatikusan elmerül a saját képzeletvilágában. Reményi a parkban találkozott vele. Egy pádon ült maga elé meredve.- Jó napot, Parlag úr - köszöntötte magyarul. - Hogy van? Parlag Sándor felpillantott révedezéséből. Ráemelte tekintetét, amely eddig az ismeretlenség távolában kalandozott. Fürkészve vizsgálta látogatója arcvonásait. Egyszerre térdre borult és átölelte Reményi lábát.- Üdvözlégy, hatalmas Hermész Triszmegisztosz, halhatatlan Thot isten, minden titkok tudója! - szólalt meg ünnepélyes hangon. Köszönöm, hogy eljöttél hozzám, vigasztalást nyújtani nekem sanyarú sorsomban. Tudom, hogy kiszabadítasz innen és el vihetsz a te országodba, ahol vár rám az én egyetlen feleségem, Nefri hercegnő, akivel találkozni akarok ebben vagy a következő életben. Reményi nem válaszolt. Amikor Parlag szorítása enyhült a lábán, óvatosan hátrálni kezdett, és távozott a parkból. Az ajtóból visszanézett és látta, hogy Parlag Sándor még mindig ott térdel a földön és beszél az egyiptomi istenhez. Magyar nyelven. Új Hevesi Napló 81