Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)

2002 / 2. szám - KÖZÉLET - Patkós Attila: A nagy pankráció, avagy hogyan borzoljuk fel a kedélyeket?

drogjuk. Függőségben vannak eme gondolattól. Most már világos, úgy-e? Hát ezért fényeskedik nekik a világosság, és ezért biggyesztették oda, záró opuszként az Edison- izzólámpát. - Huh, ez csavaros észjárásra vall, valódi E 27-es csavarmenettel! Újabb hatalmas kép felirata lakonikus tömörséggel hirdeti: „A magyarok zsenik. ” Mi jöhet még ezután ? - Bármi. Azon kívül mindaz, amit megengedünk nekik. Jó, de ilyent még a legnagyobb magyar sem állított! Mi azért köszönjük meg, udvariasan hárítsuk el, nem vagyunk Géniuszok. Kontinensünk planétáján ahhoz tartjuk magunkat, amit Széchenyi e tekintetben bölcsen kinyilatkoztatott. A következő poszterről mintha Woody Allen nézne ránk vastag szemüvegén keresztül. A ruha őt konnotálja, az okuláré szintén, azonban nem ő. Ezt az embert falhoz állították. A szöveg: „A veszélyeztetett faj.” - Ezt a kesztyűt nem vesszük fel Szent István földjén. Mint ahogy a következő, etnikai kisebbség paragrafusokkal hivatkozott képét is méltóságteljesen, de szó nélkül elhagyjuk. Időközben sem keményítettük meg a szívünket. A háromszoros felszólító módban megfogalmazott szövegű plakát láttán sem. „ Válassz! Hallgass! Fizess! (Ismét jobbra lenn: narancssárga kör. Ismert betűtípusokkal kitöltve.) A hajdan volt hentes- és mészárszékek disznók és marhák régióit taglaló demonstráló ábráira élénken emlékezünk. Épp azért tudjuk, hol a felsál és hol keresendő a fartő, avagy a csülök. Ja, hogy ezúttal már egy négykézlábra ereszkedett, állati pózba merevedett emberen kerül ismertetésre, az nem több mint bizarr megközelítés. Vagy talán mégsem?... Az ember minden gyalázása büntetést érdemel. Mennyivel inkább a káromlás, amely magát Istent sérti. Ez az Isten iránt tartozó emberi imádás és dicséret fordítottja, az ember istentelenségének legfőbb jele. Az Ószövetségben egyetlen káromló jelenléte Isten népében elég az egész közösség beszennyezésére. ARC-os urak, - már megbocsássanak - mi hadd utasítsuk vissza eme cselekedetüket! Aztán láthattunk peremhelyzetre sodródott emberi portrékat. Sőt, magát a gravitációs árnyékszék peremét is. Nyitott gyóntatószékben ülő, Istennek méltatlan bár, de elhívott szolgáját... (mert Jézus a bűnbocsánat hatalmát átadta apostolainak, ők pedig továbbították a püspököknek és a papoknak). Azon túl gazdag néprajzunk sajátos és excentrikus megközelítését. Be nagy kár, hogy ez utóbbit végképp nem érti a főhajjakend! A marginalizálódott réteget mutogatásra szólította fel a fotográfus. - Te mutatod ezt a három ujjadat, te szintén, te viszont már négyet mutass! Emlékeztek: „Három gyerek, három szoba négy kerék. ” - Ezt próbáljátok elővezetni. Nyugi, pillanatokon belül készen vagyunk, és máris megyünk a kocsmába. A jól végzett munka jutalma az áldomás. Legalábbis e honban. Éj fekete mezőből három nyaklánc villant elénk V-alakot formázva. Mindegyiken rendre egy-egy medál ékeskedve fiiggeszkedik. Az első hírül adja a kínai univerzizmus azon szemléletét, hogy a világtörvény, a Tao, az egységet képező két ősi erő (jang és jin) összhangját hozza létre. A második ékkövekkel gazdagon kirakott románkori latin keresztet formál (Crux gemmata), míg a harmadik Nike-pipát. Niké az ókori görögök pogány istennője, ugyanez a rómaiaknál már Viktóriaként jelenik meg, mint győzedelmes istenség. A V-alakzat őt idézi meg. E pillanattól kezdve már megtudhatjuk, hogy valójában ki a Győző. Természetesen Nike. Mindettől függetlenül a középen ékeskedő latin kereszt Isten tökéletes, Jézus megváltó szeretetének a jele. Népünk így tudja, így vallja. 68 XII. évfolyam 2. szám—február

Next

/
Thumbnails
Contents