Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 10. szám - KÖZÉLET - Kádár Zsófi: Az 1956-os forradalom emlékére
Mindig érdekelt a SZER munkája is, tevékenysége a forradalom alatt. Bár minden bemondó és munkatárs magyar volt és nagyon hazafias, ők mégis egy más, biztonságos környezetből nézték végig az eseményeket Mi volt a SZER szerepe az 1956-os magyar felkelésben? Vezette az eseményeket vagy sodródott velük? Azok az emberek, akik a rádiónak dolgoztak és bár biztonságban éltek Magyarországon kívül, mégis annyira hazafiak voltak, ők hogyan reagáltak, hogyan látták az eseményeket? Volt-e valamiféle előre elrendezett terv a rádió számára? Hiba volna a SZER-t okolni mindazért, ami történt, ahogyan a forradalom bukása után a diktatúra tette. Ugyanakkor az is hiba volna, ha a rádiót tennénk felelőssé mindazért a bátorításért, amit az ország kapott. Mint mindenki, aki a kommunizmus ellen volt, a rádió is fontos kapcsolatot tartott fenn a külső világgal, azzal a világgal, amelytől Magyarország a mentséget várta. A Szabad Európa Rádió szerepe az 1956-os magyar forradalomban Mint rádióállomás, minden más médiumhoz hasonlóan, az SZER-nek is volt természetéből eredő befolyása az 1956-os eseményekre. Marshall McLuhan, a kanadai kommunikációs szakember szerint a: a médium az üzenet, vagyis minden történelmi periódusban az üzenet(információ) és az üzenetet közvetítő (tévé, rádió, újság) elkülöníthetetlenek egymástól. Aki a tömegkommunikációs eszközök birtokában van, az birtokolja a hatalmat. Például, ha a közelmúltbeli belgrádi (2000. október) eseményeket forradalomnak tekintjük, akkor az állami televízió épületének felgyújtása azt bizonyítja, hogy a hírközlés nagyon fontos szerepet tölt be a forradalmi mozgalmakban. A Szabad Európa Rádiónak megkülönböztetett szerepe volt az 1956- oseseményekben. "Október 23-án, kedden a nap a szokásos módon kezdődött az Angol Kertben, a rádió müncheni épületének magyar osztályán. Az adás reggel 4:55-kor kezdődött és éjfélkor ért véget a magyar himnusszal. A nap folyamán a lehallgató egységet tájékoztatták, hogy Budapesten az egyetemi hallgatók tüntetést szerveznek, amelyet a Belügyminisztérium először betiltott, majd újra engedélyezett. Ezt a hírt aztán bemondta a SZER is, de persze senki sem sejtette még, hogy milyen fontos történelmi esemény vette kezdetét aznap Budapesten. A SZER munkatársai csak másnap ébredtek rá az események igazi jelentésére és jelentőségére, mikor a helyzet hivatalosan is forradalmivá lett nyilvánítva. De még akkor is, az arcokon inkább gond és aggodalom volt látható, kevésbé öröm és önelégültség, habár szívünk mélyén mindnyájan boldogok voltunk, hogy a magyar nép igyekszik lerázni az idegen igát, és hogy ennek bekövetkeztéhez valamivel talán mi is hozzájárultunk." (Cseke, interjú) A következő két hét úgy söpört végig a szerkesztőségen, mint valami hurrikán. Minden olyan gyorsan történt, semmi sem volt igaz néhány óránál tovább. A bemondók, mint mindenki más a rádiónál, úgy érezték, egy felettük álló erő elsöpri őket, magasra repíti lelkesedésüket, amely az aggodalom első hullámait felváltotta. Mindenki kétszer annyit dolgozott, mint általában, hogy lépést tudjanak tartani az otthoni eseményekkel. Senki külföldön élő magyar nem reagálhatott másképp. Természetesen a bemondók lelkesedése és izgalma még erősebben kitűnt, mint valaha. Bizonyos mértékig a forradalom is káoszt okozott a kezdeti eufória után.. 1956-ban a rádió elsődleges szerepe a tájékoztatás volt. Amint később kiderült, ők voltak valójában tájékoztatva, nem fordítva, ahogy akkor gondolták. Október 30-ig infomációzárlat volt. Senki nem tudta voltaképpen, pontosan mi is történik Budapesten vagy az ország bármely más részében. A magyar rádióállomások még mindig állami Új Hevesi Napló 93
