Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 10. szám - KÖZÉLET - Kádár Zsófi: Az 1956-os forradalom emlékére
kezekben voltak, ezért a közölt hírek kevéssé voltak hihetőek vagy megbízhatóak. Az újságok csak két-három napos késéssel jutottak el a SZER müncheni irodájába. Nagy hiányossága volt a rádiónak, hogy abban az időben nem volt budapesti tudósítója, és nem volt sok külföldi tudósító sem. Ez ahhoz a fontos következményhez vezetett, hogy miután a forradalom elkezdődött Budapesten és Magyarországon, az eseményeket semmiféle külső erő nem tudta előidézni vagy megváltoztatni. A forradalom két hete alatt a gyors és megbízható információ hiánya jellemezte a rádió híradásait. Ami még erősebben jelen volt mint valaha, az a hazafias lelkesedés volt, a remény, hogy az ország megszabadul a kommunistáktól és a Rákosi rezsim véget ér. A következő kedden, október 30-án délután 5 órakor, hosszú hallgatás után megszólalt a budapesti Kossuth rádió: „Itt a szabad Kossuth rádió, Budapest! Kedves Hallgatóink. Ebben az órában új fejezetet nyitunk a magyar rádiózás történetében, A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon!” Ezután a hiradás után a SZER hirfigyelő minden szót lejegyzett, amit a Kossuth rádió közölt. így a SZER hírei gyorsabbak és megbízhatóbbak lettek. Ámbár az események olyan gyorsan történtek, hogy még Budapesten sem volt mindig világos a helyzet. Történelmi tény, hogy Nagy Imre és hívei gyakran kimaradtak az eseményekből- éppen azért, mert minden olyan gyorsan történt. Minden olyan gyorsan zajlott, mindenkinek teljesen naprakésznek kellett lennie. Új, kommunista-ellenes rádióállomások születtek vidéken, amelyek az újjászületett Munkástanács szellemében tájékoztattak. Azonban az ezen állomások által közölt hírek inkább helyi jellegűek voltak, senki nem tudta valójában, mi folyik a fővárosban. November elején már tetőpontjára hágott a feszültség és nőtt az orosz intervenciótól való félelem. Miután kivonultak Budapestről, az emberek azt gondolták, hogy új támadást terveznek a város ellen. November 4. hajnalán a Szabad Kossuth Rádió utoljára sugározta a Parlament épületének alagsorából egy szükségstúdióból Nagy Imre és híveinek kétségbeesett segélykiáltását. Beszéde hajnali 5 óra 20 perckor hangzott el: "Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság miniszteri tanácsának elnöke beszél. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást intéztek a főváros ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink még harcolnak. A kormány kész szembeszállni a megszállókkal. Értesítem az ország lakosságát és a világ közvéleményét." Mindhiába. Az Egyesült Államok elnökválasztásra készült, a szuezi csatornánál angol és francia katonák harcoltak Nasszer moszkovita csapataival. A Szabad Kossuth Rádió körülbelül reggel 8 óráig sugárzott. A szovjet csapatok akkor érték el a Parlament épületét. Időközben a SZER szerkesztői irodájában Münchenben elhatározták, hogy megváltoztatják a szokásos vasárnapi programot. A kommentárokat minimálisra csökkentették és minden bejövő információt és hírt egyenesben olvastak be. Mindenkit informálni akartak Magyarországon, hogy minden egyes állampolgár számára világossá váljon, mi történik a fővárosban és vidéken. "Mikor a Szabad Kossuth Rádió elhallgatott, és egy nagyon hosszú csend után megszólalt Kádár és Münnich, még sohasem láttam annyi elkeseredett arcot magam körül. Az emberek céltalanul járkáltak az épületben, szótlanul, nem volt szavuk a veszteségre." (Cseke, interjú) A forradalmárok legnagyobb hibája az volt, hogy közvetlen fizikai segítséget vártak a SZER-től. A rádió képességét túlbecsülték a lázadók, hiszen képesnek hitték arra, hogy külföldi államok segítségével beavatkozhat az 1956-os forradalom menetébe. Sokan abban a tévhitben éltek, hogy a magyar emigránsok (főképp befolyásos családok sarjai, akik a Második Világháború után hagyták el Magyarországot) állnak a SZER mögött, és 94 XI. évfolyam 10. szám — 2001. október
