Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Sebestény Sándor: A nemzetőrség felállítása 1848-ban Egerben
Sebestény Sándor Cfi4> ^e/d/fólááa 4848-/wn Az első független magyar kormány hivatalos lapjában, a Közlöny 1848. augusztus 16-ai számában olvasható, hogy „az Egri Főkáptalan az egri nemzetőrök felszerelésére 1200 ezüst forintot ajándékozott, s tett le a haza oltárára.” A hír igaz volt, annyiban szorult kiegészítésre, hogy a káptalan nemes felajánlása mellett Eger város képviselőtestülete 20000 forintot, az Egri Kaszinó 240 Ft-ot, a város izraelita vallású lakói 201 Ft-ot ajánlottak fel. Az Egri Egyházmegye főpásztori széke 1848. márciusában betöltetlen volt. Pyrker János László érsek 1847. december 2-án Bécsben elhunyt, így a főkáptalan jelentősége megnőtt. Hám János, előbb szatmári püspök, majd esztergomi érsek latin nyelvű memoárjában idéz egy 1848 márciusában Egerből felröppent hírt (az emlékirat 1928-ban történt közlésekor ez kimaradt a könyvből), mely szerint a március 15-ei pesti forradalom hírére a városban forradalmi jellegű események történtek. Ezek, hasonlóan a Rákos mezején gyülekező tömeg legendájához, ijesztően hatottak a Bécsben ülésező, s sorsfordító döntések előtt álló Államkonferencia tagjaira. E meghökkentő állítással kapcsolatban a következők a tények. Az utolsó rendi országgyűlés küldöttsége március 15-én negyed 4-kor indult el gőzhajóval Pozsonyból a császárvárosba, és az esti órákban megérkezett. A magyar ügyeket tárgyaló nagyhatalmú államkonferencia Bécsben másnap még nem engedett, és elutasította a független felelős magyar kormány létrehozását. (A pesti hírek, a 12 pont országgyűlési elfogadtatásának mielőbbi követelés bizonyosan március 17-én a hajnali órákban futott be Pozsony kikötőjébe). A Rákoson gyülekező sereg vakhíre - Jókai Mór így hallotta, „Petőfi 40 ezer fegyveres pór élén áll a Rákoson, s Dózsa Györgyöt utánozni készül” - azonban felbukkant március 16-án előbb Pozsonyban, majd néhány órával később Bécsben is. Valószínűleg március 17-ről 18-ra forduló éjszakán játszott jelentősebb szerepet abban, hogy az Államkonferencia éjjel 3 órakor belegyezett a felelős magyar minisztérium elvének elfogadásába. A diétái küldöttség pedig visszatérve Pozsonyba hozzákezdett a közteherviselés, a jobbágyfelszabadítás, és más sarkalatos törvények végső formába öntéséhez, melyeket az uralkodó majd áprilisban szentesített. A Hám János memoárjában leírt egri hírt annyiban lehet pontosítani, hogy az udvarra közvetlen hatást nem gyakorolhatott, a pesti forradalom híre ugyanis bizonyíthatóan csak március 18-19-én váltotta ki az egriek határozott megmozdulásait. Blaskovics Gyula hevesi alispán március 20-i jelentésében említi István nádornak, hogy március 18-án mintegy 2000-re becsült egri polgár „a lakosságnak míveltebb, vagyonosabb része, vegyülve tudatlanokkal és szegényebb sorsúakkal, sőt számosabb hősies gondolkodású nőkkel, elfoglalta a városházát, és azt követelte a más ügyben ülésező tanácstól, hogy a pestiek 12 pontját azonnal tárgyalja meg és léptesse életbe. ” Erre csak másnap került sor, Gáhy József főbíró elnöklete alatt „az Isten szabad ege alatt” tartottak népgyülést. S ez határozott a Nemzeti Dal 4000 példányban való kinyomtatásáról az Érseki Lyceumi Nyomdában. A sajtószabadság új rendjének biztosítására, a cenzúra eltörlésére Csiky Sándor egri ügyvéd vezetésével 3 tagú küldöttséget neveztek ki, ennek lett tagja Blaskovics alispán és Zábráczky István. Ők nyomban felkeresték Bezzegh András kanonokot, a helybeli cenzort, aki készségesen elismerte, hogy ezentúl a sajtó szabadon működhet, a Helytartótanács március 16-i 68 XI. évfolyam 7. szám—2001. július
