Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 11. szám - VERS, PRÓZA - Domokos Sándor: Koszovó
bíróságának azt a jogát, hogy felettem ítélkezzen, a leghatározottabban visszautasítom! ZADICS: Csak ne legyen olyan nagy legény! Önt háborús bűnösséggel vádoljuk! PÓLSON: Tiltakozom! Ezen bíróság nem tárgyilagos. Nem jogosult ítélkezni felettem. Az igazolványszámom kivételével minden más választ megtagadok. ZADICS: Hagyja a gyerekeskedést! A maga lézervezérelt bombája akkor csapódott be a hídra, amikor az zsúfolva volt civilekkel! BÍRÓ: (csalogatóan) De ugyanakkor módunkban van elejteni a vádat bizonyos információkért cserében. POLSON: Nem vagyok hajlandó semmiféle információt adni Önöknek! BÍRÓ: Ha hajlandó lenne részletes felvilágosítást adni a Lopakodó vadászbombázó adatairól, akkor átadnánk Önt a Nemzetközi Vöröskeresztnek. POLSON: (Keserűen) A maguk hadbíróságából egyenesen az USA haditörvényszéke elé kerülnék. Itt háborús bűnösséggel vádolnak, ott a hazaárulás vádjával kellene szembenéznem. Csöbörből-vödörbe. Szép kis ajánlat, mondhatom. BÍRÓ: Soha senki nem tudná meg, hogy kooperált, hacsak nem vezetne félre hamis adatokkal. Háborús bünösségi ítélete csak névleges lenne. Szemet hunynánk a civil lakosság lebombázása felett, és jó szándékunk bizonyítására kiadnánk Önt az USA-nak. POLSON: Csodálatraméltó nagylelkűség. Lehet, hogy maguk nem hiszik el, de mi komoly figyelmeztetést kaptunk a lakosság kímélésére. De Önök ezt nem hiszik el. TÖRZSTISZT I.: Nehéz elhinni, mikor olyan csodálatosan irányított bombáik vannak. Hogyan lehet egy ilyen csodafegyver birtokában ekkorát tévedni? ZADICS: Huszonhét halott, köztük öt gyerek! POLSON: Van az urak között hadipilóta? Mert ha volna, tudná, hogy a közel kétszeres hangsebességgel repülve tizedmásodperc csak az elhatározásra az idő? A feladatom a híd lerombolása volt. A felderítő parancsnokság úgy informált, hogy előző nap figyelmeztető röplapokat szórtak le a lakosságnak. Mi bejelentettük a szándékunkat, és én csak a hídra koncentráltam. A felváz eltakarta a hídon álló lakosságot. Ez egy szomorú tény. De ki adta a parancsot a lakosságnak, hogy a testével fedezze a hidat? Ki kényszerítette oda őket? Azt a parancsnokot kel törvény elé állítani, mint háborús bűnöst! Az én tudomásom szerint az Ön egysége van ebben a körzetben, Zadics százados. A történekért Ön a felelős! BÍRÓ: Ha megtagadja az együttműködést velünk, Poison őrnagy, akkor kénytelen leszek az ismert tények alapján az Ön háborús bűnösségét kimondani. Ez halállal büntetendő bűn. Ezt még a maguk nyugati jogrendje is elismeri. POLSON: Ha valóban az igazságot akarja szolgálni, keresse meg a bíróság azt, aki a polgári lakosságot a hídra kényszerítette! Az én bombám csak azért okozott elkerülhetetlen veszteséget. ZADICS: (Tajtékozva a haragtól) Ez nagyképű nyugati zsargon! Az „elkerülhetetlen veszteség” csak egy szó, ami arra jó, hogy a tömeggyilkosságot elfogadhatónak mutassa be. Nézzen szét ebben a tanteremben! Ezt is a NATO-bombák verték szét. Szerencsére már nem volt tanítás. A maguk nyugati barbársága figyelembe se veszi, hogy a hídnak, amit lebombázott, még a római légiók rakták le az alapjait. Ezek után van még képe „erkölcsi mércéről” beszélni? Amerikája fel sem volt még fedezve, amikor itt már csatornázott városok voltak központi vízellátással. Ha mi megforgatjuk a földet, Cézár ezüstpénzei kerülnek felszínre. Ha maguk felszántják a prérit, a kipusztult bölények csontjait fordítja ki az eke. Ez a pusztítás a maguk 34 XI. évfolyam 11. szám-2001. november
