Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)

2001 / 11. szám - VERS, PRÓZA - Lelkes Miklós: Szépség, ajándék, A terítőre

CA foMawe. . .

A térítőre lángméz cseppen, álmot kigyújt és ottmarad.

Az álom ég, szilánkok hullnak, villan színezüst pillanat.

Ezüst szilánk, Idő szilánkja meg-megsebez és hallgatunk.

Tükör, nyár, kékség - minden látszat. Hisszük: vagyunk, de nem vagyunk.

Nem vagyunk és sohasem voltunk, csak fény-, s ámykéz formálta át a nemlétet, az érthetetlent, csodát szinlelő nincs-csodát,

s míg lángméz édes cseppje éget életnek hitt álmot, marad idő, nemlét, szilánkot küldő, szívet megsebző pillanat.

12

XI. évfolyam 11. szám-2001. november