Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)

2001 / 9. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: A múlt üzem a harmadik évezrednek

agyagkatona-hadsereg keletkezésének és pusztulásának, majd feltárásának, és bemutatásának történetét. A kínai történelem egy embereket nem kímélő, véráldozatos, kétezerháromszáz évvel ezelőtti századának közepébe kerültünk.

Ezután beléphettünk a feltárási terület csarnokába. A lábunk előtt hadrendben állt a 6000-7000 fős hadsereg, szembenézve a látogatókkal, valahová indulásra készen. A mély árkokban, folyosókban életnagyságú, szép szál katonák, íjászok, közlegények, tisztek felsorakozva, egy irányba figyelve, hallgatagon várják a soha el nem hangzó parancsot. Megdöbbentő látvány! Kinek és miért kellett ez a bemerevedett légió?

Kr. e. 221-ben Csin Si huang-ti a Csin-tartomány fejedelme véres harcok után egyesítette Kínát. Ezzel a Kínai Császárság két évezredes története kezdődött meg. Az Első Császár hatalmas hadseregével, tökéletesen működtetett adminisztrációjával, államszervezetével, a béke és az egyetemes birodalom császári ajándékát hangsúlyozva talán istenként uralkodott. Birodalmát támadhatatlanná akarta tenni, és 300.000 kényszermunkással építtette a Nagy Falat, Földünk Holdról is látható monumentális emberi építményét. A grandiózus elképzelések, birodalmi látomások, világuralmi víziók uralhatták gondolatait, melyeket meg is fogalmazott: - Egymillió páncélos vitézt, ezer harci szekeret és tízezer lovast kell vezetnie, hogy meghódítsa és elnyelje az egész világot. Elhivatottságát, „a Menny és a Föld mágikus erőire” hivatkozva hegycsúcsokra írva hirdette. Ha valaki tetteit ócsárolta, az halállal bűnhődött. (Lehet, hogy a huszadik század diktátorai az ó-kínai időkből tanulták módszereiket?) Mint sokan a történelem hírhedt hatalmasságai, ő is mindent áldozott a halhatatlanságért. Elképzelhetetlen nagyságú síremlék építésébe kezdett még az egyesülés előtt, Csin-fejedelemként. 28 évig 700.000 ember dolgozott egy kiégetett agyagszobrokból álló hadseregen, és az 1250x1250 m területű 70-80 m magas sírdomb elkészítésén. A 6000-7000 festett terrakotta katonából hadrendbe állított hadsereg, tisztekkel, tábornokokkal, harci szekerekkel, gerenda-ácsolattal és földdel takarva, őrizte a halott Első Császárt és várta annak túlvilági (életrekeltő?) parancsait. A titkos lejáratokat tökéletesen bezárták, az óriási ármádia-körletet készítők tízezreit és a tervezőket kivégezték. Élő tanúkat nem hagytak. (Az eljárást az utókor is gyakran alkalmazta. Sztálin is kivégeztette a lengyelek katyni hóhérait és még az elhantolókat is.)

A hatalmában már fékezhetetlen Első a testi halhatatlanság mániákus kutatásához tudósokat szerződtetett, kutatásokat, kísérleteket pénzelt. De őrjöngő dühében, amikor megtudta, hogy az öröklét varázsszerét állítólag felfedező tudós őt méltatlannak találja a halhatatlanságra, négyszáz tudóst elevenen eltemettetett. Minden konfuciánus könyvet és írást elégettetett, a kulturális élet minden megnyilvánulását betiltotta. (A modem kor hatalmasságai többször is ismételték az eljárást!)

A síremlék titkainak tudói közül mégis maradhattak élve, mert Kr. e. 206-ban a földalatti hadsereget teljesen kifosztották, a fegyvereket, szerszámokat elvitték és a tetőszerkezetet az agyagkatonákra rogyasztották. Három kútásó munkás csak 1974-ben bukkant az agyagfejekre és agyagtestekre mélyen a föld alatt. A feltárás azonnal megindult és ma is folyik. Az Első Császár sírjának bejáratát még nem találták meg a fákkal, dús növényzettel benőtt sirdombban. Az írások szerint óvatosan kell keresgélni, mert a sírt különleges számszeríjak védik, és a császári koporsó higanytóban úszik. így manapság már inkább higany-nyomok után kutatnak.

Az Első Császár többszázezer ember feláldozásával az örökkévalóságnak épített sírkertje rejti a „mágikus erejű” uralkodó földi maradványait.

102

XI. évfolyam 9. szám—2001. szeptember