Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Domokos Sándor: A Kötöttség és a Szabadság viszonya
embernek az anyagon való művészi alkotása, amikor anyagba lelkiséget visz bele. Ez a művészet lényege. Ugyanúgy a szabadsággal jár az önformálás lehetősége, amikor az ember önakaratából új egyéniséget, a „morális embert” formálja meg. Ennek az erkölcsi embernek a kialakítására utal Krisztus, amikor az „Újjászületés” lehetőségére céloz. De nem akarok értekezésemnek vallási színezetet adni, ezért a nagy keleti misztikus gondolkodót, Sri Auribindet idézem az evolúció irányának meghatározásával kapcsolatban: „Az öntudat növekedése a földi fejlődés evolúció központi mozgatója. A Természet fejlődése kettős vonalon halad: az egyik a külsőség vagy Forma fejlődése, a másik a szellem vagy lelkiség fejlődése.” Az erkölcs szabadságon alapuló értékét és igazságát a tudomány érveivel igyekeztem bizonyítani. Nem állítom, hogy elgondolásom az egyedüli helyes értékmérő, de azt állíthatom, hogy az emberi szabadságnak legalább olyan szilárd tudományos alapja van, mint valamikor a determinációs materializmus világnézetének volt. Befejezésül Wolfgang Pauli Nobel-díjas fizikus szavait idézem: „A kvantumelmélet felfedezése óta a tudomány fel kell adja azon büszke állítását, hogy a Világmindenség teljes egészében megismerhető.” A téma kimeríthetetlen. Én csak azt remélem, hogy gondolataim pár olvasóm világszemléletére termékenyítőleg hatottak, és ha felcsigáztam további érdeklődésüket, máris elértem célomat. Hiszem, hogy emberi méltóságunk a szabadságon alapszik, és ennek felismerése a szükséges első lépés az Abszolút Isten elfogadása felé. 74 XI. évfolyam 9. szám—2001. szeptember
