Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: A maffia III.
BRUNO: (Sértődötten) Nemcsak a nőkkel! Azokat a vadembereket is egészen jól megzabolázta. ALTRETTANTO: Csak nehogy majd őt is megzabolázzák! Ha nem civilizáltak az üzletfeleid, sose tudhatod, mikor következik be egy váratlan fordulat. BRUNO: (Rémülten) Miféle fordulatra gondolsz? ALTRETTANTO: Bármiféle fordulatra. Ha nem ismered a tárgyalópartneredet, nem ismerheted a logikáját sem. Sose tudni, mi motiválja a tetteit. BRUNO: (Összezavarodik) Te most azért jöttél, hogy tanácsokat adj nekem? ALTRETTANTO: (Halálos nyugalommal) Éppenséggel rádféme, édes fiam. Nagyon rossz bőrben vagy. BRUNO: (Jólesik neki a figyelem. Reménykedve apja felé lép) Papa... ALTRETTANTO: (Hűvösen) Csak maradj ott, fiam, ahol vagy. Ha közel jössz, úgy érzem, el kell mennem... BRUNO: (Megijed) Jó, jó. Akkor itt maradok. (Kis szünet után) Papa, haragszol rám? ALTRETTANTO: (Lemondóan) Haragudni? Mostmár?... Kis hülye balek vagy, ez a véleményem. BRUNO: (Rosszul esik neki) De miért? ALTRETTANTO: (A fejét csóválja) Hát nem látod, fiam? Tényleg nem látod? Ebben a percben megszólal a telefon. Bruno az íróasztalához indul. A szín most elsötétül. Egy fénypászta Brúnót világítja meg. A háttérben egy fénykörben megjelenik Giordano, a kezében telefonkagyló. Az egész beszélgetés alatt csak őket látni. GIORDANO: (A telefonba) Papa, te vagy az? Jó soká kapcsoltak. BRUNO: (Felderül az arca) Te vagy, kisfiam? Csakhogy hallom a hangodat! Mi újság? GIORDANO: (Kedélyesen, de félig komolykodva) Sokminden. Nem tudom, fogsz-e örülni neki... BRUNO: Csak ki vele, édes fiam, ne kímélj! GIORDANO: Az üzletről nyilván mindent tudsz. BRUNO: (Gépiesen) Persze, persze. Jól van. Nagyon jól csináltál mindent. Büszke vagyok rád. GIORDANO: (Habozva, félénken) Papa, én bemutatnám nektek ezt a kislányt... BRUNO: (Idegesen) Azt a... Ne is mondd! Hallani se akarok róla! GIORDANO: (Kétségbeesetten) De miért, Papa? BRUNO: (Gyorsan, hadarva) Mert túl korai lenne. Egyáltalán meggondoltad te ezt a dolgot? GIORDANO: Hát persze. A család érdeke ezt kívánja. BRUNO: (Felháborodik) A család érdeke?! Hát csak ezért?! GIORDANO: (Zavartan) Nem, nemcsak ezért. De olyan nehéz ezt telefonon elmondani. BRUNO: (Nyersen) Hát ne mondd! Engem úgyse érdekel. GIORDANO: (Bizakodva) Úgy gondoltam, átviszem egy kicsit dolgozni mihozzánk. Új arc, sok munkája lenne... BRUNO: (Mint fent) És mi közöm van nekem hozzá? A kislány ott dolgozik, ahol akar, te viszont maradj, ahol vagy, és tedd a dolgodat! GIORDANO: (Feldúltan) De hát... meddig akarsz még itt tartani engem? BRUNO: (Konokul) Míg az üzleti érdekeink úgy kívánják. GIORDANO: (Tiltakozik) Rajtam kívül sok jó üzletember van még. Új Hevesi Napló 47
