Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka
borbélymester állt készenlétben kilenc segéddel, a gyógyításhoz timsót, kénsavat és babért vásároltatott. A három lakatossal, négy kováccsal, öt kerékgyártóval és áccsal, kilenc molnárral, nyolc mészárossal, tizennégy sütőasszonnyal és harmincnégy napi munkás paraszttal együtt a vár népe 1935 fő volt, ebből 1809 a fegyveres. A török fegyveresek létszáma több mint hetvenezer volt, harmincezerre ment a hadi nép, málhások, rabszolgák. Olyan túlerő volt ez, amellyel megbirkózni egyenlő volt a lehetetlenséggel. És Dobó István kétezer főnyi emberrel, katonákkal, asszonyokkal, vára népével harmincnyolc napi kemény ostromot állván, emberfeletti küzdelemben megvédte Eger várát. Feje fölött a pallos árnyékával. Európa ujjongott. Az egri hősköltemény csodáját zengték mindenfelé. A várbeliek közül háromszázan estek el, sírjuk fölé halomba rakták a várban összeszedett tizenkétezer török ágyúgolyót. Kétszáz volt a sebesültek száma, köztük Dobó is, akinek lábszárát török dárda járta át. Október 20-án Vayda János és Iváni György alszázadosok negyedmagukkal útnak indultak Bécsbe, meg vinni a hírt és bemutatni a zsákmányul ejtett török lobogókat. A király, akinek gyér serege Móricz szász fejedelem vezérlete alatt Győrnél táborozott, de nem igyekezett a vár felmentésére, azzal rótta le háláját, hogy Dobó Istvánt országbárói rangra emelte, felhatalmazta a vörös pecsét használatának jogával és nagyságos (magnificus) címmel, s mert nem akart többé Eger kapitánya lenni, 1553. május 26-án Erdély vajdájává nevezte ki. Dobó a világraszóló ostrom után nem hagyta el mindjárt a szétdúlt várat. Nehéz feladat volt valamennyire is lakhatóvá tenni az erősséget, vagy legalábbis néhány épületet, mert a háború miatt a lakosság szétszóródott, elmenekült, aligha lehetett kézi erőt, vagy igát szerezni. Néhány kőfaragó és kőműves kezdett dolgozni, de ez bizony kevés volt. Ezért Dobó kilenc megye nemeseit hívta össze Göncre, november 20-ra. A káptalan hadnagyát, Figedy Jánost küldte a rendekhez, de most megismétlődött a szikszói jelenet. Ha valaha, Dobó most volt sötét az ő lelkében. Harmincnyolc napi emberfeletti küzdelem minden keserűségét a szájában érezte. Nem volt elég a nemesség szikszói gőgje az ostrom előtt, nem volt elég, hogy a király csapatai Győrnél táboroztak az ostrom ideje alatt, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy Bécset védik majd, ha a töröknek sikerül Egert elfoglalnia, most, hogy megmentette a Felvidéket a török özöntől, éppen az a felvidéki nemesség nem adja meg a helyreállításhoz szükséges segítséget, amelyik három hétig szükölt, s most felszabadult Eger védőinek jóvoltából. Ilyen érzésekkel küldték meg Mekcheyvel együttes kérésüket a királyhoz: mentse fel őket a kapitányi tiszt alól. A király kezdetben megpróbálta szándékuktól eltéríteni őket, elküldte hozzájuk Sforza Pallavicinit, Martinuzzi gyilkosát, aki ugyan a palásti csatában török fogságba esett, de tizenhatezer aranyért kiváltották. Dobó azonban hajthatatlan maradt. Mindössze annyit sikerült a király küldöttének elérni, hogy Mekchey még két hónapig a helyén maradt. 14 XI. évfolyam 9. szám—2001. szeptember
