Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - KÖZÉLET - Murawski Magdolna: Az élő, lélegző magyar település
- Természetesen. Mi az hogy! Nagyon át kellene gondolni azt az egész területet, mert továbbra is rendezetlen. Tehát a keresztteret rendbe kellene hozni, a hozzá csatlakozó háromszögletű területre kellene kiadni egy olyan helyi szabályozást, ami lehetővé teszi a telkek adás-vételét. Ki kellene szabni, hogy oda mit kell építeni, tehát fejleszteni magyarul. Lehetőséget biztosítani egy olyan financiális mozgásra, ami ott jelenleg nincs.- Nem nagyon sok új beruházás volt az elmúlt három év folyamán, és ez az egriek számára döbbenetes. Ha azt nézzük pl., hogy Debrecenben milyen átalakulás ment végbe, hogy az országban mennyi építkezés, újjáépítés folyt, akkor ez Eger belvárosában is elképzelhető lenne.- Menjen el Besztercebányára és nézze meg, hogy néz ki. Azok a szegény szlovákok, akiknél az ipar teljesen tönkrement, és a fejlődés egyáltalán nem indult be, ebben a Szlovákiában el lehet menni megnézni, hogy Besztercebánya hogy néz ki - Egerhez képest. Ugyanakkor viszont mondjuk Mojzes atya elhív, és ott a Bazilikában egy telt házban előadást kell tartani, és csak úgy füstöl a levegő az emberek jóhiszeműségétől, élénk agyától, kedvességétől, az ember jól érzi magát Egerben, ez gyönyörű. És hála Istennek a bor egyre jobb. Fantasztikus, hogy mi fejlődés van a borászat területén, vége ennek a szörnyű borcsinálásnak, szélhámoskodásnak, egyik bor jobb, mint a másik, fantasztikus színvonal van. Hála Istennek ez a helyzet abban, ami az emberekre van bízva. Ami a saját hatáskörük azt jól csinálják. Hát szerintem nem kell eltemetni Egert, erről szó sincs.- Eger épített kultúráját hogyan lehetne még szebben alakítani? A meghatározóan barokk jelleg mellett más stílusjegyek is jelen vannak. Ezzel összhangban hogyan lehetne ezt fejleszteni, változtatni?- Én nem nagyon ismerem, hogy a városon belül, mondjuk, a részletes rendezési terv hogy áll, hogy van-e a városnak, részben a műemlékek szempontjából, részben pedig az élet szempontjából kidolgozott fejlesztési koncepciója. Egyet viszont tudok, hogy remek építészek élnek a városban.- Kikre gondol konkrétan?- Dely Györgyre például, aki egy tehetséges, impresszív fiú, akit én abszolút kedvelek, és Thoma Emőke, egy nagyon tehetséges, remek nő, és még vannak néhányan. Tudja, még jól visszaemlékszem a kommunista időkre, amikor ők még mint fiatalok megpróbáltak Egerben normálisabb, szebb házakat csinálni, ami akkor nem volt megengedett. És emlékszem rá, hogy az Építész Szövetségen keresztül én is nekiálltam megvédeni őket azok ellen a szörnyetegek ellen, akik akkor még mindent elkövettek azért, hogy ezeket a fiatal építészeket lehetetlenné tegyék. Ezek az emberek most is ott élnek. Nem tudom, hogy összefogja-e őket valaki, és tanácsadóként bevonja-e őket a mindennapi építési problémákba, egészen addig, hogy milyen színű legyen egy ház, hogy Egerben nehogy ugyanaz a baromság végigfusson, mint ami Szentendrén annak idején, hogy színdinamikailag hupikékre festünk, mindenféle hülyeségeket csinálunk, ahelyett, hogy ennek a barokk városnak a kiegyensúlyozottságát és egyenletességét hangsúlyoznánk, mert éppen elég változatos és gazdag a mi építészetünk. Mert azon múlik, hogy a helyi intelligenciában, mely ebben a szakmában dolgozik, bíznak-e, használja-e a város testületé jól megszervezett formában. Zsűrik, tanácsadás formájában. Azon is múlik, hogy az elhangzó javaslat mennyire konkrét. Mi ott vagyunk Dunaszerdahelyen és Csengerben is, jó néhány helyen, a döntés-előkészítésben részt veszünk. Dunaszerdahelyet, ami egy valamikori kereskedő és mezőváros volt, gyakorlatilag lerombolták, és csináltak helyette egy pokoli lakótelepet. De a régi utcák megmaradtak.- Az hogyan lehet? 90 XI. évfolyam 8. szám—2001. augusztus
