Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - KÖZÉLET - Murawski Magdolna: Az élő, lélegző magyar település
- Az egri uszodát hol helyezi el az életművében? Mekkora jelentőséget tulajdonít neki? Vagy mindig éppen a legújabb munkája az, ami legfontosabb az Ön számára?- Igen. A fene tudja. Szóval ez nem nagyságrendtől, nem ettől-attól függ.- De eredetileg azért kedves gyermeke volt ez a mű?- Hát természetesen. Én nagyon szívesen csináltam, és nagyon jó, hogy ezt a munkát végigcsinálhattam. Most éppen egy másik uszodát fogok elkezdeni, egy fedett uszodát.- Hol?- Hódmezővásárhelyen.- Egerrel milyen a kapcsolata azóta? Jár vissza Egerbe?- Nincs kapcsolatom.- Nem szívesen jönne vissza?- De. Nincsen ilyen, hogy szívesen vagy nem, nincsen kapcsolatom. Eger részéről semmiféle ilyen igény nincsen ezek szerint, hogy menjek oda, vagy pl. az uszoda igazgatója se kérdez meg semmiről sem, mint ahogyan az önkormányzat sem.- A két uszodának a funkcióját hogyan látja: együtt vagy külön? Voltak olyan tervek, hogy a Bárány-uszodából látványuszodát csinálnak, amit a közgyűlés aztán leszavazott. Ön szerint milyen a két uszoda funkciója ideálisan?- Én mint kívülálló, nem ismerem elég jól belülről Egerben az emberek gondolkodásmódját és egyebeket. A józan eszem azt mondja, hogy ha van egy ilyen nemzetközi versenyekre alkalmas uszoda, akkor ebből az következik, hogy a sportolók automatikusan kiszorítják a civil látogatókat. Automatikusan. Mert az edzések olyanok, hogy délelőtt is vannak, meg délután is, ezért nagyon nehéz megoldani azt, hogy ne legyen ebből konfliktus. A Bárány-uszoda, mint a jelenlegi követelményeknek meg nem felelő uszoda, azért úszásra remek. Az pedig szabadtéri uszoda, én azt strandnak tekinteném, de mindenképpen a nép számára tenném alkalmassá, és bizony rá kellene fordítani egy elég jelentős összeget ahhoz, hogy az emberekhez méltó környezet jöjjön létre.- A közgyűlés tárgyalta többször a gondozás ügyét. A fedett uszoda pedig egy kft. kezelésébe került, a városnak mindig előjoga van az uszoda használatára. Az ISM részéről lehetne lépéseket tenni ez ügyben, mert akik korábban ellenezték, azok most is abban az irányban igyekeznek befolyásolni a közhangulatot, hogy nem rentábilis a működtetése, nem jó, nem kell a városnak. Szeretném, ha elmondaná, hogyan látja mégis ennek a perspektíváját, s hogy mit tanácsolna az egrieknek az uszodával kapcsolatban?- A Bárány-uszodára kellene egy olyan tanulmánytervet készíteni, amely megmutatná egyrészt azt, hogy hogyan lehetne rendbe hozni, hogyan lehetne összekötni a másik uszodával, földalatti alagúttal, vagy hasonló formában, és ez a tanulmánytervezet meg tudná mondani az önkormányzati testületnek, hogy ez mekkora pénz, utána lehetne pályázni. Merthogy mindenféle lehetőség van. Tiszta karsztvíz, remek jó vize van. Valószínű, hogy ez lenne a város érdeke is. És biztos, hogy nem az a város érdeke, erről én meg vagyok győződve, hogy mondjuk egy 250 ágyas, vagy egy 250 szobás szállodát építsenek ezen a területen, és ilyen módon ezt a két uszodát, meg ezt a szállodai területet mondjuk a város eladná. Ezt a város érdekeivel ellentétesnek tartom, és csak egyéni, nagyon egyéni érdekek indokolhatják az ilyen jellegű gondolatokat. Én nagyon remélem, hogy ilyesmi nem fog bekövetkezni a városban.- Amennyiben változna a városvezetőség hozzáállása, illetve vezetőségváltás lenne, akkor hajlandó lenne ezzel foglalkozni? Új Hevesi Napló 89
