Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: A kikapós Szitásné
Megnyerő egyéniség volt, és ahogy belépett, tele lett vele a konyha. A kimerészkedő gyerekeknek Pista bácsiként mutatkozott be, és mindkettőjük fejét atyásan megbúbolta. A vendég elfoglalta szobáját, behozta bőröndjeit és berendezkedett. Este, egy könnyű vacsora után a házigazdával hosszasan tárgyalták a kárpátaljai és erdélyi viszonyokat, miután családi kapcsolataik révén mindketten jól ismerték a visszacsatolt területeket, és akadt közös ismerős is. Radnai egy erdélyi faház-gyártó és szállító vállalat kereskedelmi megbízottja volt, és most Vácról akarta megszervezni cégének anyaországi kereskedelmét. Másnap délelőtt a kislány a konyhából a félig nyitva maradt ajtón, lábujjhegyen, mutatóujját ajkára szorítva lépdelt bátyjához, a gyerekszoba íróasztalához:- Pszt, gyere csak! Ezek szerelmeskednek! - hívta a konyha felé a fiút. Kiosontak a nagy konyhaasztal mögé, és fejüket a szükséges mértékig az asztal fölé emelve, az üvegezett ajtó áttetsző függönyén keresztül látták a hevesen csókolózó párt. Később Radnai, Szitásnét folyamatosan ölelve csúszott lefelé és a gyerekek csak a haját látták, melyet az asszony kezei simogattak. Azután Szitásné a ruháját kezdte kigombolni, amikor a mozinak vége lett, mert az üvegezett ajtórészre egy abroszt akasztottak a gyerekek legnagyobb bánatára. A takaró abrosz csak órák múlva került eredeti helyére, amikor Szitásné egyedül hagyta régi ismerősét és a háziasszony is megérkezett a piaci bevásárlásból. Radnai három napig lakott a detektívlakás vendégszobájában, ahol a délelőttöket Szitásnéval töltötte el, és csak délután ment el üzleti ügyeit intézni. A negyedik napra már talált megfelelő albérletet, és elköszönt a vendéglátóktól azzal, hogy most már ő is vendégül láthatja őket egy kis lakásavató partira. Szitásné mindennap bejött barátnőjéhez egy kis trécselésre, és láthatóan feldobta őt az intenzív szerelmi élet, vidám volt és elégedett. Csaknem naponta kapott valami ajándékot, ruhaneműt, bizsut, illatszert régi-új barátjától.- Hát ezt a nőt tényleg elhalmozzák mindennel ezek a hülye férfiak - mondogatta magában a felügyelő-feleség. - Pedig a szerelmet legfeljebb eljátssza, mert valójában egy hideg, önző, végtelenül számító szépasszony. *** Április elején, vacsora után a rendőrfelügyelő apa meglehetősen komor arccal beszélgetett feleségével a néhány napon belül a zsidók számára kötelezővé rendelt sárga csillag viseléséről. Az asszony némán összekulcsolta kezét, amikor kisfia megkérdezte:- Akkor Klein bácsi és Tibi és Saci is viselni fogják minden ruhájukon? Ha játszunk, akkor is?- Hát inkább csak a házon kívül, az utcán fogják ellenőrizni, és a kis Sárának még nem kell hordania - felelt a rosszkedvű apa. Másnap Szitásné már reggel berohant barátnőjéhez. Kisírt szemmel, de fegyelmezve magát suttogva tájékoztatta a meglepett, nagytakarításhoz készülődő háziasszonyt:- Pista elutazott a városból. Lelkemre kötötte, hogy senkinek ne beszéljek róla, és még neked se mondjam el azt, amit most mondani fogok. De nem bírom magamban tartani, és meg kell ígérned, hogy még férjednek sem szólsz róla semmit. Én sem tudtam, de Pistám közölte, hogy ő zsidó származású, de erről nagyon kevesen tudnak és jók az iratai. Édesanyja egy beregszászi földbirtokos egykor katolikussá keresztelkedett felesége, aki Új Hevesi Napló 79
