Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: A kikapós Szitásné
Denn Oszkár QÁ /ci/ca/iáb (1944) A nagy világégés közvetlen borzalmai még nem érintették az öreg polgári ház lakóit a váci belváros egy mellékutcájában. A konyhaajtó egy koppantás után azonnal nyílt, és Szitásné lépett be rajta roppant izgatottan, egy borítékot tartva kezében.- Jaj, Katus! - Pista holnap érkezik! - lihegte, és leült egy hokedlire a konyhaasztalon éppen vasaló barátnőjével szemben. A kérdő tekintetre már magyarázott:- Most kaptam egy expressz levelet, amelyben Pista - tudod, az első udvarlóm, akiről már meséltem - írja irtó kedvesen, hogy holnap Vácra érkezik, mert üzleti munkáját a továbbiakban innen irányítja. És még mindig imád engem, és nem tud nélkülem élni. A fehérneműkkel foglalkozó asszony nem szüneteltette munkáját, miközben megkérdezte.- Tudja, hogy férjnél vagy?- Hát persze. De azt írja, hogy Norbert őt nem zavaija, de hát két éve, mióta elhagytam, tudja, hogy mellettem a helye - hadarta izgatottan az asszony.- Na és most? - nézett kérdőn a másik.- Azért rohantam, mert meg szeretnélek kérni arra, hogy néhány napra, míg Pista végleges lakást nem talál, a vendégszobátokban adj neki szállást. Úgysem vártok most vendéget. Nálunk meg mégsem alhat, ezt Norberttól meg sem kérdezem. A városi rendőrkapitányságon, a bűnügyi osztályon dolgozó detektív-felügyelő lakása volt a földszintes U-alakú házban a legnagyobb. Az utcai fronton a szülők szobája és a nappali, majd az előszoba, melybe egy kettős ajtón lehetett belépni a kapualjból. Ez volt a lakás főbejárata. Az előszobából a mellékhelyiségek, és a gyerekszoba ajtói nyíltak. A nagy étkezős konyhába a gyerekszobán keresztül lehetett eljutni. A vendégszoba a konyhán túl, a lakás utolsó helyisége volt, egy konyhából nyíló üvegezett ajtóval. A konyhából közvetlen ajtó nyílt a hosszúkás udvarra, melyet többet használtak, mint a hivatalos bejáratot. A vendégszoba tényleg szabad volt, így a néhány napos vendéglátást vállalta a barátnőjének a háziasszony, melyet a két gyerekszobában játszó, de azért állandóan fölelő gyerek, a tízéves kisfiú és a hatéves kislány izgatottan nyugtázott. (Milyen lesz az a Pista bácsi?) Szitásné kissé már megnyugodott, de a felügyelő feleségét csak-csak izgatta a legfontosabbnak vélt kérdés:- Te Ica, szereted még ezt a Pistát, vagy vársz valamit ettől a találkozástól? Férjes asszony vagy, miért nem kerülted ki ezt a kellemetlen helyzetet? A szép tanítónő, aki már évek óta nem dolgozott, mert férje egy jó cég fökönyvelőjeként elég jól keresett, és nem engedte tanítani, enyhén elpirult:- Óh, csak nem képzeled, hogy még tart valami a régi romantikából! Csak érdekel, hogy néz ki ennyi év után az akkori gáláns lovag. Az is izgat persze, hogy komolyan érzi-e azt, amit oly szépen leírt. Amikor a vasalnivalóval a vendéglátó asszony egyedül maradt, elgondolkozott Ica érzelmi életén, ingadozásain. Már évek óta tudta, hogy a szép és elegáns asszony nem szereti a férjét, pedig az a tenyerén hordozta, leste kívánságait, és gondtalan életet Új Hevesi Napló 77
