Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Zimányi Árpád: Az európai nyelvek és a magyar nyelvművelés
J S^cmáwyc Cs4>vfidd euvéfiai WAfe/veb éw 4á a ma^yaw nye/vvmóiie/éá Hazai nyelvművelésünk adottságait, lehetőségeit, illetve eredményeit elemezve meglehetősen színes, ám kissé ellentmondásos kép rajzolódik ki előttünk. Egyrészt örömmel állapíthatjuk meg, hogy van miről beszámolni, továbbra is él, létezik, működik a nagy hagyományokra visszatekintő nyelvápolás, másrészt azonban eredményeivel, hatásosságával nem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Mivel nyelvünk ügyének elkötelezett hívei tisztában vannak a hiányosságokkal, s egyébként sem vagyunk híján az elmarasztaló véleményeknek, ez alkalommal nem a hibákat, a gondokat, a nehézségeket vesszük sorra, hanem azokat a tényeket, amelyekre büszkék lehetünk. Mert ilyenek is vannak, ám az ember hajlamos a jóról megfeledkezni. Amikor magunkba zárkózunk, befelé fordulunk, borúlátó hangulat keríthet hatalmába bennünket, de nyelvünk ügyeit nemzetközi összehasonlításban vizsgálva több szempontból is elégedettek lehetünk. Mi az, amivel nem vallunk szégyent? Ez a terület az anyanyelv tudatos ápolása, maga az a tény, hogy hazánkban szervezett nyelvművelés folyik. A szervezett nyelvművelésnek pedig többszintű fórumai vannak, s így olyan alapokról beszélhetünk, amilyenek az európai országok jó részére nem jellemzőek. Mivel a nagyközönség így egységében kevésbé tudja áttekinteni ezt a rendszert, érdemes vele részletesebben megismerkednünk. A Magyar Tudományos Akadémia ilyen irányú tevékenységével lapunk májusi számában részletesebben is foglalkoztunk. Mint láthattuk, az Akadémia főleg általános kérdésekkel, irányelvekkel foglalkozik: tágabb értelemben ma már nyelvi tervezésről, nyelvstratégiáról és nyelvpolitikáról beszélhetünk. Az utóbbi évtizedben ebbéli tevékenysége rendkívüli módon megélénkült, amit számos tanácskozás, rendezvény, kiadvány bizonyit. Szűkebb szaktestülete a Magyar Nyelvi Bizottság, melynek feladata jórészt elvi állásfoglalás, nem pedig egyedi kérdések megoldása. Gyakorlati munkája a közkeletűen csak helyesírási szabályzatnak nevezett kézikönyv és a hozzá kapcsolódó szótár gondozása, meg-megújítása, bővítése. Egyedi kérdésekkel a Nyelvtudományi Intézet foglalkozik: akinek bármilyen nyelvhasználati, helyesírási gondja van, telefonon, levélben vagy személyesen ennek közönségszolgálatához fordulhat. A személynévadás vitatott kérdéseiben ugyancsak az intézet foglal állást, és az anyakönyvvezető a szakvélemény figyelembevételével dönt a név bejegyzéséről. De ne csak a fővárosról essék szó! Szakmai műhelyek a felsőoktatási intézmények magyar nyelvészeti tanszékei, így az egri Eszterházy Károly Főiskoláé is. Működéséről sajnos keveset tud a város, pedig hatóköre a megyén túl is terjed; hogy csak egy példát említsünk: a tanszék kétévenként országos konferenciának ad otthont, így most, 2001 júliusában is. A nyelvművelés legismertebb országos társadalmi szervezet az Anyanyelvápolók Szövetsége. Hivatásszerető magyartanároknak köszönhetően tagsága főként iskolákban működik; Heves megyében is vannak csoportjai. A szövetség folyóirata az Édes Anyanyelvűnk című lap, évente ötször jelenik meg, tele időszerű, érdekes és a nagyközönségnek szóló nyelvi témájú cikkekkel. Fontos kiemelnünk a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkásságát; 1967 óta minden tavasszal megrendezik a magyar nyelv hetét, melynek keretében magyartanárok, nyelvészek, irodalmárok, színművészek bevonásával szerte az országban előadásokat, rendezvényeket tartanak, többségében iskolákban. 56 XI. évfolyam 8. szám—2001. augusztus
