Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Ékes őstörténetünk
Badiny előszavát igy folytatja. ,,Dr. Varga Zsigmond kidűlt az eke mellől, amellyel a teljesen feltöretlen mezőt igyekezett felszántani. Az ő ekéjét viszem tovább. Talán már az is érdem, ha valaki folytatja a megkezdett szántást. Isten... Szent neved így ős Babilonban hangzott el valamikor, így írták agyagtáblára nevedet azok, akik hittek benned. Isten vagy Te ma is, éppen úgy, mint Babilonban voltál. Neved is ugyanaz, és e név alatt egyformán azt a Szentséges Lényedet értjük, aki öröktől fogva vagy. ” E sorok írójának nincs módja tovább szántani, de a szántáson, a feltört mezőn végig tud menni. Badiny: Igaz történetünk vezérfonala Árpádig c. műve Bp. 1995. Oly sok érdekes közlést tartalmaz, és oly nehezen hozzáférhető, hogy kivonatos ismertetése megéri a figyelmet. A korai Mezopotámiában két különböző fajú népcsoport halálos harcot vívott egymással. A SUBARTU szó Bobula Ida megfejtésében subar = szabad, a tu - született ékjelek szerint nem sémita nép, és annak északi területein subar = a szabir szóval. Ezek a kusita NYELVET BESZÉLŐ NÉPEK (a szumir nép hivatalos neve) töltötték be a Kárpát-medence és a Közel-Kelet életterét, és ragozó nyelvük csak tájszólásban különbözött. Az em káld-szumir nyelven istennőt, nagyasszonyt jelent, és a bar a párja. Az em-bar kifejezésen az első kusi emberpár értendő. Nimrud nagykirály volt a kusi nép első tanitómestere, nagyhírű vadász regék, mítoszok, hagyományok maradtak róla. Kézai Simon: feleségétől, Enethtől két fia született, Hunor és Magyar, akiktől a két nép származott. Magyar Adorján kijelenti: Nem jöttünk mi sehonnan, a mi őshazánk a Kárpát Medence. Ez az őshonosság azonban elválaszthatatlan a Közel-Kelet életterétől, amely szintén őshazának tekinthető. A mezopotámiai szumir nép egy része a Kárpát-medencéből jött, a vizözön után kipusztult nép helyére új népek jelentek meg, amelyek összeolvadtak és magas szintű műveltséget alakítottak ki. Jellemző rájuk az Istenanya-tisztelet. Ez a nép kezdi az írást olyan jelekkel, mint a tordosi korongon látható. Bobula Ida adatolja a szumir gyökerű népek vándorlását és kimutatja, hogy azonosak a régi káld-kus néppel. Vallották, hogy a tudás többet ér az aranynál, és legnagyobb felfedezésük a mágus papok révén a kozmológia volt, mellyel a természeti erőket a világot teremtő „Hatalmas” kozmikus részének tartották és megszemélyesítették. Teokratikus rendszer ez az államforma, egyetlen isteni erő alá rendelve. Vallásuk neve mágia, vagyis a tudásból való. Hittek az örök életben, ápolták az emberek egészségét, a gyógyítást, az orvoslást. Agyagtábláikon kifejlesztettek egy tökéletes ékírást ragozó nyelvükre. A kiásott táblák száma milliónyi, de 10%-uk sincs megfejtve. De a megfejtettek is hatalmas tudást bizonyítanak. Ismerték a nagyítóüvegek készítését, csillagászati teleszkópjaik voltak, kb. 2600 csillagképnek adtak nevet, ismerték Naprendszerünket. Ők osztották be a kört 360 fokra, a hatvanas számrendszert használták. Az orvostudományok terén tudták, hogy a betegségek okozói a parányi élőlények, vizeletvizsgálatot is végeztek. A gennyes kiütéses betegségeket a tenyésztett szent kutyák nyálával gyógyították, amely mai megállapítások szerint is gazdag antibiotikumokban. Különben is ősi ösztön, hogy sebeinket nyalogatjuk. Öntözéses földművelésük volt, búzát, rozsot, kölest, zabot termeltek, lisztet őröltek és kenyeret sütöttek. Értették a tej feldolgozását és háromféle sörük volt. Textil- és bőráruikon kivül fémolvasztó kemencéikben réz, bronz, ezüst és arany tárgyakat gyártottak. Téglát égettek és emeletes lakóházakat építettek kövezett utcáikon a negyedik évezredben. Új Hevesi Napló 55
