Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Ékes őstörténetünk
Rendszeresített mértékegységeik voltak a hosszúság, a terület és űrtartalom mérésére. Az angolszász nép ma is ilyeneket használ. A magyar nép és nyelv ősibb, mint a török. László Gyula írja: a török őstörténet sokkal kidolgozatlanabb, mint a magyar, a finnugor. Fel sem vetődött a török nyelvek esetében, hogy valamilyen közös közvetítés nyelveként alakultak volna ki. Sir John Browning nyelvtudós véleménye: „A magyar nyelv eredete nagyon messze nyúlik vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában használt, beszélt nyelvek nem is léteztek. Egy olyan nyelv, amely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzótokkal. Az angol ember büszke lehet anyanyelvére, mely az emberiség történetére és múltjára utal. Eredetén meglátszik az a különböző nemzetektől származó réteg, melyek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem ejtették. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz és nem von vissza senkitől. Ez a nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb monumentja egy nemzet egyeduralmának és szellemi függetlenségének: ” (The poetry of Magyar) Talán meg kellene fordítani e nyelvtudomány módszerét, és azt vizsgálni, hogy pl. a magyar nyelvben a török kölcsönzésnek vélt szavak nem kölcsönszavak-e a törökben. 5000 év távlatában a ma szumimak nevezett ősnyelv és a ma beszélt magyar nyelvünk nyelvtanának azonosságát dr. Varga Zsigmond bebizonyította. „Ötezer év távolából” c. munkájában a szótári azonosság és hasonlóság bemutatására felsorol kb. 1000 szumir szót. Ezek hangtanilag és jelentésben a mai magyar nyelvvel csaknem 70%-os egyezést mutatnak. A szumir nyelv 53 nyelvtani jellegzetességéből 51 van meg a mai magyar nyelvben és csak 29 a törökben. L.C. Gostony „Dictionnaire d’etimologie Sumerienne et Grammaire Comparée, Paris, 1976. c. művében bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében, a Közel-Keleten és Közép- Ázsiában is a ma szumimak nevezett nyelv formája élt, amit egynyelvűségnek nevezünk. De az avarok identitása is tisztázódik és László Gyula valóságot állított. így igazolódik, hogy Constantinos Porphyrogenetos azt állítja, hogy a kabarok, a kazárok és a magyarok nyelve csak nyelvjárásilag különbözik egymástól. Az egynyelvüség ékes bizonyítéka a szarvasi avar tűtartó rovásírásos szövege kb. i.sz. 600 vagy 700-ból. Vékony Gábor olvasata szerint: „ Üngür démon ellen legyen itt ez a vas. E tű szúrja át a démont. Tű, tű, aki a rosszat elvarrod, aki elbontasz és egybeöltögetsz. Üngür démon ne egyen meg engemet, űzd el, emészd el őt, Istenem!” Fehér Jenő állítja, hogy Baján kagán avarjai a pártos birodalomból települtek át a Kárpát-medencébe és a mahgar (szumir) nyelv valamelyik nyelvjárását beszélték. A magyarság kialakulásában döntő szerepe volt az egyre erősödő iszlámnak. Ez a kegyetlen hódító hatalom Irán és Irak déli részéről egyre gyorsabb ütemben nyomult észak felé, és itt sorra kell vennünk a fenyegetett népeket. A szabirokról tudjuk, hogy a honfoglaló magyarság egyik nép-összetevője volt. Constantinos, bár a magyarokat „türk” néven nevezi, mondja, hogy azelőtt „sabartoi asphaloi” néven ismerték őket. Ebben a görög kifejezésben az első elem kétségtelenül a szabir népre vonatkozik. Az asphaloi egyik jelentése alsó. A kettős név a Kaukázus alatti szabirokra vonatkozik. Dr. Padányi róluk bőven ír. Bobula Ida pedig a magyar vándorlásokról szól, és a korai orosz krónikák alapján a Kaukázust Magyar Hegységnek, a Fekete-tengert Magyar-tengernek hívták. Bobula hivatkozik Theophylactosra, aki leírja, hogy Arménia délnyugati részén levő Matzar-Magyar várost 589-ben újjáépítették. Tudjuk 56 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
