Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Egy kis nyelvművelés
Benkóczy György /cü Nyelvművelésünk igen fejlett, a nyelvművelők éber szemmel figyelik a lépten- nyomon előforduló botlásokat, vétségeket, helytelen szóhasználatokat, küzdenek az idegen, napjainkban főleg az angol szavak és kifejezések elterjedése ellen, minden lehetőt megtesznek a hibátlan magyar beszéd és helyesírás érdekében. E fontos és nélkülözhetetlen tevékenység központja a Budapesten működő Anyanyelvbarátok Szövetsége az évenként öt alkalommal megjelenő folyóiratával, az Édes Anyanyelvűnk c. lap kiadásával, amelynek cikkírói és a szövetség tagjai az egész országban megtalálhatók. A televízióban kéthetenként jelentkező adásuk is van, a Szószóló változatos tartalmával. Szinte teljesen hiányzik azonban az olyan közlés, amely népességünk körében kitérne nyelvünk jellegzetességeire, az Európában beszélt nyelvektől való különbözőségére, sajátosságaira, szépségére, gazdagságára, kifejező erejére és változatosságára. A mai magyar ember teljes birtokában van anyanyelvének, ösztönösen használja az érintkezésben, egyébként mit sem törődve vele. Magától értetődő, hogy van. Ismertetése, tudatosítása elsősorban az általános és középiskolák feladata. Ám a leíró nyelvtan legtöbbször nehéz és száraz tudománynak minősül, magyar szakos tanáraink szívesebben foglalkoznak irodalommal, mint vele. A hangtan, szótan és mondattan egyaránt nehéz és száraznak látszó stúdium, és csak kevés pedagógus képes vonzóvá tenni, izgalmassá varázsolni. Meggyőző példák, nyelvtörténeti jelenségek, etimológiai magyarázatok szükségesek ennek eléréséhez. Mindehhez a szaktanár nyelvtudományi műveltsége, nyelvtörténeti tájékozottsága, főképp pedig leleményessége és anyanyelvűnk iránti szeretete, rajongása szükséges. Csupán két példával lehet itt a fentieket illusztrálni. A mássalhangzók tanításakor párba lehet állítani a zöngéseket és a zöngétleneket. Gyerekjáték ezzel a részleges hasonulás megértetése. Pl. húsbolt - húzsbolt, rozskenyér - roskenyér. Az értelmező kéziszótár tartalmazza a szavak jelentésbeli meghatározását, kapcsolatait, szólásait, szóláshasonlatait. Válasszuk például a jár igét az ige tanításakor. Meghatározása: LÁBAI SEGÍTSÉGÉVEL FOLYTONOSAN HELYÉT VÁLTOZTATJA. Gyakorító alakjai: járkál, járó gat Szókapcsolatai: VALAHOVA RENDSZERESEN ELMEGY: iskolába, hivatalba, gyárba jár. Valahogyan öltözködik: csizmában, nadrágban, rövid szoknyában jár. Rendeltetésszerűen működik valami: JÁR AZ ÓRA? JÁR A MOTOR? Pénz, kölcsönkenyér visszajár. Az idő lejár, estére jár az idő, dél felé jár az idő, alacsonyan, magasan jár a nap, járja a levegő, a szél járja. Elvontan: a végét járja, sikerrel jár, ez a dolog nem járja. Valami megilleti: jár neki ez az örökség, jár neki ez a pénz, jár a szája. Közmondás: Járt utat járatlanért el ne hagyj! Igekötős összetételeivel a különböző irányú helyváltoztatást fejezi ki. De elvontan is: lejár, azaz valami érvényessége megszűnik, megjárja, tehát valami rossz történik vele. Számos toldalék, képző kapcsolódik hozzá különféle szófajt alkotva. Jellegzetes, hogy ezek összetevő elemei fel sem merülnek tudatunkban: Új Hevesi Napló 43
