Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Papp Ferenc: Tiszteletre méltó virág
elméleti és módszertani irányait követő tanára, hanem az általános jel-elmélet, a humán antropológia, a kritikusan humanista történelem-szemlélet, a klasszikus és kortárs szépirodalmak, a fotó- és filmművészet „orákuluma”, sőt, máig érvényes módon művelődési és magatartás-mintája is volt; akkor senkinek sem maradhat kétsége afelől, mennyire fontos ő régiónk humán értelmisége számára, általában. Hónapokig készültem rá, hogy részletesebben írjak emberi arcáról, útjáról: ahogyan Miskin hercegből Lear királlyá érlelte sorsa. Beláttam, ezt ma még nem tudom megtenni: ezért csupán a hetvenes évek elején keletkezett, a japán Sapporo város egyeteme vendégtanáraként írt, egykor rám bízott kéziratos úti jegyzeteiből adhatok rövid mutatványt. Isten éltessen, Feri bátyám, és terjessze rád kegyelmét, hogy az idős korral óhatatlanul együtt járó szenvedések minél kevésbé tegyék próbára testedet, lelkedet, szellemedet! (S^er-emc Hogy mi lenne az az EGYETLEN SZÓ, amellyel Japánt jellemezhetném? - kérdezem vissza a búcsúestén. (Órák óta isszuk már a mindig kellemesen meleg - „olyan hőmérsékletű, mint az egészséges női test” - szakét, a gyenge rizsbort és ülünk törökülésben a földön. A szaké nem részegített meg különösen, már az első napokban sem, a lábam is kevésbé zsibbad, mint eleinte, negyedévvel ezelőtt. Teljes „öntudattal” válaszolhatok, és szinte gondolkodás nélkül, mert a válasz egészen természetesen kialakult bennem az eltelt hónapok alatt.) - O-hana - Tiszteletre méltó virág. És ha tovább kérdeznének, akkor még részletezhetném: ez a virág igen hasonlatos egyrészt Saint-Exupéry kis planétájának különös virágához, amely nem hiába olyan hallatlanul népszerű e távoli földön. Valamint nagyon hasonló egy ifjú leányhoz, akinek különös, kis, szaggatott gesztusai vannak- veleszületett ösztönnel szája elé emeli kezét, ha nevet, ha azt kérdik tőle: - „Nem ugrasz fel holnap reggel?” — azt feleli, nagyot bólintva: - „Igen, nem megyek” -; ha viszont ő kezdi a tagadást, akkor nem a tenyerét, hanem kézfejének élét ingatja jobbra-balra feléd. Eközben mini van rajta és maxi, midi és kimonó, farmer és nadrágkosztüm - amint azt éppen a kedv, az időjárás, az alkalom, a pénz és még ki tudja mi megkívánja. Ugyanakkor - és ez az érdekes, hogy ugyanakkor — nagyon hasonlít a kamakurai óriás Buddha-szoborhoz (melybe beleléphetsz, lépcsőn felmászhatsz egész a fejébe, és a tarkójából nyíló rácsos ablakon kibámulhatsz a világba - tessék, csak tessék, húsz yen az egész), mely félig lehunyt szemével és lótuszülésével döbbenetes méltóságot és nyugalmat sugároz; kontemplációt és lelki békességet a világ legnagyobb városának tőszomszédságában, a világ legnagyobb rohanásának csendes partján. Ugyanakkor hasonlít a Fuji-szanra is, erre a hatalmasan kacér, állandóan változó, (Részletek) Új Hevesi Napló 37
