Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 5. szám - VERS, PRÓZA - Fridél Lajos: Bükkaljai ösvényeken XXXV.
nincs megfelelő vémyom, megkeresése igen bonyolult és nehéz feladat. Sok esetben vérebet kíván, s ha az nincs, el is veszíthetjük a meglőtt vadunkat. Hogy aztán ezért-e, vagy a különleges élmény feszültsége volt-e az oka, de Karcsi ott, azon a helyen, ahol a lövéseket leadta, lerogyott egy nagy kőre, előhalászta cigarettáját, és rágyújtott. Annak ellenére, hogy már erősen sötétedett, a két disznó feketéllő foltja még jól látható volt az agyagos, világos patakparton. Gyönyörködve nézte Karcsi a szép terítéket, boldogan szívta cigarettáját, s elérzékenyült lélekkel ismét az égre emelte tekintetét:- Jól csináltam, ugye? Bár ideges voltam, de nem kapkodtam el. Bárcsak együtt örülhetnénk most is! Láthatod, igyekszem megtartani minden jó tanácsodat. Ezt a szép vadászestét is neked köszönhetem, édesapám! S miközben ezeket végiggondolta, újra levette és megtörölgette szemüvegét, ami most a hálakönnyekkel teleszaladt szemeitől párásodott be. Új Hevesi Napló 17
