Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Csiffáry Gergely: Szerelmi történet a párbajozó Magyarországon
Rosenberg csomag és vasúti jegy nélkül felszállt, s a családdal együtt visszatért Budapestre. Az apa újfent taktikázott: engedje velük haza a sok izgalomtól már-már ingadozó Ilonát. S majd másnap a déli ebédnél megbeszélik az egész kalamajkát. Az iijú férj nem érezte a közvetlen veszélyt, s így beleegyezett Schossbergerék kérésébe. A szülök viszont csak hitegették az ügyvédet, mert még aznap az esti gyorsvonattal Londonba, majd Párizsba utaztak. Innen néhány nap múlva Madelaine-ba érkeztek, ahol az egész család áttért a katolikus hitre, amivel érvénytelenítették a jogilag erősen vitatható esküvőt. Párizs után Németország elegáns fürdőhelyeinek egyikére, a Rajna menti Wiesbadenba utaztak. Az egykori hessen-nassaui hercegség központja kitűnő sós forrásai és kiváltképpen híres játékkaszinója miatt volt kedvelt fürdőhely. Az időközben hitet és ezzel társaságot is cserélt Schossberger család új baráti kört alakított ki, ahol rövidesen a társasági élet központjává lett a gyönyörű Ilona, akit az udvarlók sora rajongott körbe. Az udvarlók és széptevő ifjak köréből a családi tanács választása gróf Batthyány Zsigmond István nevű fiára esett. A kiszemelt férfiú szinte egykorú volt Rosenberg Gyulával, kettejük közötti korkülönbség alig 8 hónap volt, viszont a család őt tartotta méltó partnernek a leányhoz - és a hozományt jelentő milliókhoz. A németújvári gróf Batthyánynak tetszett a leány, s mint tudni vélik, semmit sem tudott a marienbadi házasságkötésről. Batthyány István táviratban kérte szülei beleegyezését a tervezett házassághoz, majd döntött a 2 millió hozomány (400 hold jó föld ára!) sorsáról, s megkérte Ilona kezét. A házasságkötésre 1883. október 15-én került sor Tarnamérán, a Schossbergerek kastélyában. Dr. Rosenberg Gyula Schossberger Ilona újabb eljegyzéséről rövid idő múlva tudomást szerzett, s az újságokból megtudván a család tartózkodási helyét, Budapestről Wiesbadenbe utazott, ahol felkereste Batthyány Istvánt. A grófot felvilágosította az előzményekről, kijelentve, hogy ragaszkodik feleségéhez, s ez ügyben hajlandó a végletekig, azaz a párbajig elmenni. Batthyány gróf nem tárgyalt vele tovább, s fölényesen kiutasította az ügyvédet a lakásból. Rosenberg sértődöttségében felkereste a wiesbadeni katonai laktanyát, ahol bemutatkozva két német katonatisztet felkért, hogy az ő nevében provokálják Batthyány grófot. Batthyány István az őt felkereső tisztektől azt kérdezte, hogy vajon ellenfele párbaj képes-e. A tisztek bocsánatkérés után távozva visszaadták a megbízatásukat Rosenbergnek. A német tisztek számára természetesen szavahihetőbb volt a németújvári Batthyány nemzetség tagja, mint a gróf elmondásából megismert „pesti zsidó fiskális”. Az ügyvéd ezután visszautazott Budapestre, azért, hogy a párbajképességét igazolja, s becsületbírósági döntést kért, méltó-e, hogy Batthyány gróffal életre-halálra megvívjon. A becsületbíróság szerint — természetesen a magyar nemességgel rendelkező dr. Rosenberg Gyulának joga volt a párbajra. Rosenberg párbajképesnek bizonyult más ok miatt is. Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1868-ban, amikor bevezették az általános hadkötelezettséget, a hadsereg valamelyes demokratizálódása is kezdetét vette. E döntéssel egyidejűleg megnyitották az érettségivel rendelkező civil férfiak előtt a nem hivatásos tiszti karrier útját, s vele együtt a párbaj lehetőségét. Ettől kezdve a Tiszti Becsületügyi Szabályzatot kiterjesztették a tartalékos tisztekre is, mégpedig nemcsak a katonai szolgálatuk idejére, hanem még a civil életre is. Ezután újból az ügyvéd provokáltatta vetélytársát. Természetesen a gróf már megbánta a wiesbadeni sértegetést, s nem tehetett mást, mint húzta-halasztotta tárgyalásokkal a párbaj ügyét. Miután az esküvő megtörtént Tarnamérán, az egyik Schossberger kastélyban, a napilapok közölték a jeles társadalmi eseményt. Az esküvő hírére dr. Rosenberg Gyula a pesti és bécsi lakokban nyilatkozatot tett közzé, Batthyány 34 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
