Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Tusnády László: Gondolatok Németh László esszéiről
&ú&ruícíy JQá&x/á (^o^u/o/a/dÁ <SsYéniet/ JQáA%/á eááttéivő/ áxii/efóá&ne/c ix<í&a<ló/o éwfíwdu/óján Ha legnagyobbjaink sorsán tűnődünk, hamar felvetődhet az a kérdés, mely így hangzik: mi lett volna belőlük, ha szerencsésebb csillagzat alatt születnek? Ám erre a kérdésre maga a nagyember válaszol: ő ilyen gyökerekkel, a mi nyelvünkön, a mi hagyományaink alapján valósította meg önmagát. Arculata, emberi valója ezek nélkül elképzelhetetlen. Olyan életművet hagyott hátra, amellyel a mi kiteljesedésünket lényegesen segíti, gazdagítja; emberi, szellemi létesélyeinket fokozza, tehát a csillagpárhuzamot folytatva, épp az ilyen nagyok által csökken a mi balcsillagzatunknak az ártó hatása. Németh László születésének századik évfordulóján méltán gondolunk erre. Életművét tengermélység és hallatlan terjedelem jellemzi. Egész életre szóló útitársunk: magyarságtudatunk bölcs mérnöke, emberi létünk nehézségeinkben, gondjainkban segít művészete, eligazít józan szemlélete. Mindezt egész életművéről is elmondhatjuk, de állításunk igazát esszéi is megerősítik. Ezen a téren is akkora bőséggel találkozunk, hogy különböző remekek sorjázása és gyarló felvillantása helyett elsősorban néhány fő gondolatot említek magyarságtudatunk kapcsán. Úgy látszik, hogy megmaradásunk egyik fontos pillére az, hogy akár a keleti, akár a nyugati birodalmak szorításában, komor évszázadok során, Zrínyivel együtt kell hangsúlyoznunk, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak. Németh László Balassinak, Zrínyinek, Csokonainak, Petőfinek és Arany Jánosnak abban is hű rokona, hogy óriási nyelvtudása volt. Míg különböző idegen uralmak káros hatását szellemileg fékezni akarta, addig az igazi idegen értékek hü és alázatos befogadója, fordítója, értelmezője volt. Sőt arra is számtalanszor felhívta a figyelmet, hogy az idegen eszme, alkotás hogyan tud a magyar glóbuszon a legtermészetesebben, a számunkra legkedvezőbben hatni. Hogyan gazdagodhatunk általa ügy, hogy eredeti gyökereinket ne veszítsük el. Magyarságlétünk alapja az, hogy a mi művelődésünkben nagyon erősen ötvöződik egybe az egész Eurázsia szellemi öröksége, tehát annak múltja, hagyományainak kútmély világa. Ez teszi oly különlegessé, eredetivé művészetünket, nyelvünket, látásunkat, gondolkodásunkat - feltéve, ha eredeti gyökereinket őrizzük. Mindezt azért fontos ma hangsúlyoznunk, mert gazdasági, pénzügyi álomfutamok pengetése közben elveszíthetjük önmagunkat; elfelejthetjük azt, amit Németh László annyira hangsúlyozott: művelődésünk nyugati elemei mellett örökre ápolnunk kell keleti kapcsolatainkat is. Nagy írónkat Grúziában érte az a meglepetés, hogy ott Petőfinek kultusza van. Ekkor fogalmazta meg azt, hogy nekünk a keleti népek irántunk való érdeklődését, szeretetét tisztelnünk kell, és segíteni kell őket abban, hogy közel jussanak művelődésünkhöz, hiszen sorsunk is olykor közelséget mutat, szinte közös, pontosabban szólva, időnként közös volt. Németh László szerint ezek a népek ránk akkor is kíváncsiak voltak, amikor a nyugatiak a maguk formabontásával vesződtek, és irántunk rideg közönyt 42 XI. évfolyam 4. szám — 2001. április
