Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése III.
bűbájosán adják elő a Zerkovitzokat... Egy virágének, egy népdal, egy ballada, vagy a Halotti Beszéd - avítt holmi, értéktelen vacak Magyarország Színművészeti Főiskoláján... Jönnek a főiskola felvételijére a szebbnél szebb fiúk és lányok. Öröm látni azt a sok tiszta arcú, egészséges embert. A több száz jelentkező közül az első rosta után marad vagy ötven lúdtalpas, görbe hátú, aprótermetű gnóm... Ők az érdekesek, a különlegesek... A sugárzó szépség nem kell!... Pedig a 40-es évek magyar filmje és színháza a gyönyörű és tehetséges nőket „futószalagon” gyártotta... A ördög (Marós Gábor) lengyel színház modellekből vonz magához színésznőket. Nálunk a dülledtszemű, csámpás, beszédhibás „sztárokat” ontja a főiskola. Ha megszólalnak, a közönség ösztönösen elfordul a filmtől, a színháztól... Mennyi zsákutca, magyargyűlölet, szellemirtás szorult a magyar színházművészetbe Aczél György mesterkedése okán! Nyaranként bizonyítjuk: igenis igény van a magyar színházra, a magyar szellemiségre, a magyar drámákra! Zygmund Hobot a Polski Theatr vezető színészeit hozza magával Egerbe, látogatóba. A tavalyi lengyel vendégszereplőm borzongva hallgatja az Ars Renáta tolmácsolásában a szebbnél-szebb reneszánsz énekeket, zenéket. „Ez Bakfark!” - csillan fel a szeme. Éjjel valamelyik egri borszentélyben a lengyel barátaim akadozó nyelvvel kifejtik, mennyire irigyelnek bennünket, magyarokat, hogy milyen gazdag a nemzeti örökségünk... Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfej ű. . A Magyar Dekameron - színpadi siker. Heltai epizódjai, „meséi”, a születés és a halál, a balsors, a szerelem, a csalódás, a hűség és hűtlenség, a gazdagság és szegénység fordulatos és izgalmas eseményeit tárják elénk. Jó és rossz emberek: fejedelmek, papok, nemesek, katonák, kereskedők, parasztok szerepelnek ebben az ősi, több ezer éves Dekameronban. Heltai Gáspár „theatrum mundi”-ja Boccaccióval rokonítható. Tehetségében is, életgazdagságában is. A történetekből „A kút” címűt Moliére dolgozta fel a Dandin Györgyben, a mi Gyöngyössynk a „Florentina”-sztorit költi át, „Az özvegy” című epizóddal Fellini Satyricon-jában találkozunk... (29, 30. kép) A Heltai-komédia semmiben sem tér el a Heltai-elbeszélésektől. Nemeskürty dramaturgiai ténykedése - az epizódok kiválasztásán túl - annyi, hogy az eredetileg a római császárságban játszódó helyszínt - egy fiktív magyar fejedelmi udvarba ülteti át. A klasszikus nevek megmaradnak, és nem jelentenek anakronizmust. 28. A színészek megköszönik a közönség tapsait irar 26. Az öregasszony (Voith Ági) és a színpad sarkán a pénzt számoló 22 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
