Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése III.
Számomra, rendező számára a Magyar Dekameron legizgalmasabb szakmai megoldandó feladata a reneszánsz kor teatralitás iránti érzékenysége, és a szerző: Heltai Gáspár ellentmondásos egyénisége közötti feloldhatatlan ellentét színpadi megfogalmazása. A reneszánsz legfőbb közlési formája vagy a dráma, vagy a párbeszédes forma. A műélvező közönség legnagyobb része ugyanis nem tud olvasni, ezért a műalkotásokat szóbeli közvetítés segítségével, a hallás útján fogadja be. Tanítók, deákok, kántorok, lantosok, énekesek (az igricek kései utódai) járják az országot, hogy lakodalmakon, mulatságokon, többnapos téli vendégeskedéseken, jeles ünnepeken, névnapi-születésnapi dáridókon élőszóban terjesszék az izgalmas, érdekfeszítő történeteket. Ezek a mai fogalmaink szerinti előadóművészek széphistóriákkal, históriás énekekkel, mesékkel, egzotikus történetekkel, krónikákkal vagy drámákkal „kereskednek”. „Repertoárjuk” nem ismeri a műfaji korlátokat, a legfontosabb számukra, hogy az, amit előadnak: érdekfeszítő legyen, fordulatos meseszövéssel, jól pergő dialógusokkal megfűszerezve. Az ékesszólás éppúgy a reneszánsz kor eszményképe, mint a kardforgatás. A magyar előadóművészét gyökereinél tapogatózunk, a színház olyan területén, amely eddig számunkra ismeretlen volt. Tinódi vagy Ilosvay nemcsak kiváló szerzők, de éppoly nagy előadóművészek, mint manapság Bánffy György vagy Illyés Kinga. A reneszánsz teljes világát kell díszletben, jelmezben, szóban, cselekményben, zenében, fényben, pompában, életszemléletben megeleveníteni. E káprázatos világkép mögött ott áll maga a szerzőnk, Heltai Gáspár. A vallás megszállottja. Aki Wittenbergát megjárva Kolozsvárott telepedik le. Mivel a reformáció kötelezővé teszi az anyanyelvi prédikációt, Heltai magyarul prédikál. Hogy eredményesebben terjeszthesse a hitet, 1550-ben társul Hoffgreff György nyomdatulajdonossal, majd később függetleníti magát Hoffgrefftől. Saját nyomdájából sorban kerülnek ki a reformáció fontosabbnál fontosabb 29. A felszarvazott férj (Szabó Tünde, Bodrogi Gyula) kiadványai, köztük saját művei. (31. kép) A mesélő, a fecsegő, a szertelenül komédiázó, a világ aljasságát és szépségét felmutató Heltai álarca mögött ott a szigorú reformátor, a magyar Savonarola. Az életigenlő pajzán-erotikus életképek mögött felizzanak a keményarcú prédikátor intelmei. (32. kép) Heltai mesevilágától távoli az ezeregyéjszakái idill. A prédikátor Heltai hiányzik az egri színpadról, aki a török veszedelmet éppúgy isteni büntetésnek tudja be, miként Bornemisza Ördögi Kísértete, mert a magyarság erkölcsei olyannyira eltorzultak... (33. kép) 30. Szerelmi cselszövés a diák behálózására (Szacsvay László, VoithAgi) Új Hevesi Napló 23
