Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)

2001 / 3. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: Napló 2000, Világ papagája

Ki tud valaha is igazságot szolgáltatni az elnyomottaknak és megszomorítottaknak? Feltehetőleg senki sem. De legalább egy-két kísérletet tehetnének erre azok, akiknek ez kötelessége lenne.

Szépen szerepeltünk az idei olimpián (is). Nyolc aranyérem, amiből négy épp az utolsó napon született, méghozzá igen kemény körülmények között. A kajakosok, kenusok szerezték, a viharos tengeren, plusz a pólósok. Mikor a viharos szélben mégis indítani akarták a versenyt, egy motorcsónak kiment, hogy a széttépett bójákat összekösse. A víz viszont annyira mozgott, hogy ez képtelenség volt. Nemcsak a bójákat összekötő kötelet tépte ki a kezéből a víz, hanem a végén még el is süllyedt a csónakjával. Ezen a ponton belátták, hogy nincs más hátra, mint várni, de magát a versenyt én már nem láttam, annyira korán reggel volt. Ugyanígy a vízipólósok döntő meccsét, amire aztán olyan büszke volt mindenki. Nem véletlen: megverték az oroszokat, ami minden magyart elégtétellel tölt el. Büszkeséggel is, persze, de az elégtétel érzése a sok megaláztatásért, az elfuserált fél évszázadért még sokkal nagyobb mindannyiunkban.

Érdekes küldeményt kaptam néhány napja. Romhányi László írta, a hajdan olyan népszerű rendező, akit ma feltehetőleg mellőznek. O volt az Agria Játékok szervezője, szellemi atyja, és most megírta nekünk az akkori játékok hiteles történetét. A levél - benne egy nagy csomó eredeti fotóval az akkori játékokról - egy nap híján egy hónapig utazott, azaz dekkolt a postán. A borítékja szétcibálva, valami koszos és ronda papundeklibe burkolva, bélyeg nincs rajta sehol, viszont van egy hülye címke, amelyen az áll, hogy nem jelentkezett érte senki. Ez részben igaz is, hiszen nem tudhattam, milyen értékes küldemény vár rám a postán. Ezért nem jelentkeztem érte. Most várom a választ, és a lehetőséget, hogy mikor hozhatom ezt az izgalmas anyagot. Ezt az embert annak idején Aczél György diszkriminálta, akárcsak engem is, de az anyag publikálásának nem ez az oka, hanem a szimpátia, melyet az ügyszeretet és az igaz ügy véghezvitele iránt érzek. Romhányi igen sokat tett az egri kultúráért azzal, hogy az Agria Játékokat megálmodta nekünk és idevarázsolta az egri vár óriás-színpadára.

Miközben írok, mindig itt nézeget, kacsintgat vagy fintorog, de többnyire mosolyog mellettem a Gémkapocsmanó, a helyesírási program főfelügyelője. Megszoktam már, olyan, akár egy családtag. Bár J. fiamat felháborította, hogy a múltkor a fejére mutogatott, mert valamelyik helyesírási változatot nem értette. Nekem az tetszik, amikor kétségbeesetten tekereg és forgatja a szemét, ha számára ismeretlen nevek vagy kifejezések kerülnek elő, és rémülten igyekszik felhívni rá a figyelmemet. így humanizálódnak a gépies dolgok is.