Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Merényi László: Fellner Jakab, az egri főiskola építője
A püspök különösen a „csillagászati torony” felépítését tartotta fontosnak. Ez a tudomány ugyanis hazánkban ekkor elég magas szinten állt. Fellner 1765-ben már kijelölte a torony alapvonalait. Ennek munkálatai azonnal megindultak, s a falak egyre emelkedtek. A tél közeledtével Fellner téglával tartósan lefedette a falakat azért, hogy állagukat a fagytól és az esőtől megvédje. Közben Fellnernek kialakult Egerben egy kisebb baráti köre. Ide tartozott Gerl Mátyás építész (nem azonos a vetélytárs Gerl Józseffel!), Kracker János Lukács festőművész, Fazola Henrik „vasműves” és Schottmann Rupert kőfaragó. A nem képzőművészek közül ehhez a társasághoz csatlakozott Markhot Ferenc orvos (az egri egyetem egyik szorgalmazója). Valóságos kis szellemi központot jelentett ez a városban. Az egri egyetem építésébe a baráti kör tagjai is bekapcsolódtak. Ok a belső munkálatokban működtek közre. A könyvtárterem mennyezetképe Kracker János Lukács alkotása volt. Az épület díszítésében Fazola Henrik nem kapott szerepet, de öccse: Fazola Lénárd igen. A vizsgaterem freskóit pedig később, 1781-ben készítette el Franz Sigrist bécsi festő. A belső munkálatokban Fellnernek is komoly szerepe volt. Ő tervezte a fehér és zöld mázas fajanszkályhákat, valamint a könyvtárterem faburkolatát. (Ez utóbbit az ő tervei alapján Lotter Tamás egri asztalos készítette el.) Az egyetem épületének négyzetes, zárt udvara közben felépült. Genthon István véleménye szerint ennek „legszebb része a torony kétemeletes töve, tört ívű oromzatában óriási horonyba foglalt erkélyajtóval és felette ablakokkal.” Az épület belsejével kapcsolatban pedig megjegyezte: „Fellner remekelt egy csupa görbe vonalakkal térbe állított lépcsőházzal.” A megbízó Eszterházy püspök - mint már szó esett róla - különösen fontosnak tartotta a csillagászati tornyot. 1773. április 15-ei levelében azt írta Fellnernek, hogy ez ügyben vegye fel a kapcsolatot a Bécsben élő Hell Miksa páterrel, a neves csillagásszal. Ez meg is történt. A csillagászati torony 1771-ben felépült. Az itt elkészült tanteremben 1774. november 8-án indult meg a tanítás, 400 hallgatóval. Hiányzott azonban a torony forgatható teteje. Hell páter 1778 októberében elküldte ennek mintáját Fellnernek. Ez utóbbi 1779. Január 22-én megírta a püspöknek, hogy a forgatható tetőt helyi lakatosmesterrel készítteti el. Fazola Lénárd ezt a feladatot hamarosan meg is oldotta. Az „Universitas” központi épülete közben befejezéséhez közeledett. Egyedül a könyvtár építése okozott gondot. Ennek boltozata 1776 nyarán készült el. Alighogy eltávolították az alátámasztást, a boltozat - ma már ki nem deríthető okokból - beszakadt. Ezért a hiba helyreállítása után a tetőzet alatti gerendákat tartóvasakkal erősítették meg. 1777/78 folyamán készült a díszterem és a lépcsőház, majd később a kápolna is. Az egri egyetem szép munkának bizonyult. Egyszerű, de monumentális hatású térkialakítás, tartózkodó homlokzatmegoldás jellemezte. Ez utóbbinak egyszerűbb formája nem véletlen. Az 1770-es években ugyanis Fellner Jakab szakított a későbarokk túldíszítettségével. Az építőművész felismerte, hogy Bécsben és másutt ekkor már a klasszicizmus józan egyszerűsége kezdett tért hódítani. Fellnernek ez a fontos egri építménye a homlokzat kevésbé díszes formájával átmenetet jelentett a későbarokkból a klasszicizmus felé. Az egri építményt azonban akkor már nem „universitas”-nak, hanem „líceum”-nak nevezték. Ennek az az oka, hogy az uralkodó és környezete továbbra is elzárkózott az egyetemmé nyilvánítástól. 1769-ben a nagyszombati „universitas”-t nyilvánították egyedüli állami egyetemmé. A már létező egri orvoskarnak 1775-ben meg kellett szűnnie, mert jött Új Hevesi Napló 45
