Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Ékes történetünk II.
Mária Terézia rendelete: csak az lehet tisztiorvos, aki Bécsben vagy Nagyszombaton szerzett diplomát. Miután ez utóbbi „universitas” Budára került át, az 1777-es „ratio educationis” ezt nyilvánította Magyarország egyetlen egyetemévé. Meghiúsult tehát Eszterházy Károly jó szándékú törekvése. Eger nem válhatott egyetemi várossá. Fellner gyönyörű építményét ezen túl líceumnak nevezték. Fellner Jakab egyébként 1780 decemberében meghalt. Az egri líceummal kapcsolatos munkákat Grossmann József építőmester fejezte be. Az egri líceum jelenleg a főiskola épülete. Felépítése idején - ha nem is nyilvánították egyetemnek - a 18. századi magyar építőművészet egyik remekművének számított. Fellner Jakab mesteri munkát végzett ez alkalommal is. Benkóczy György 7 II. A szkíták és hitviláguk Évszázadokon át az egész magyarság úgy hitte, tudta, hogy annak a hatalmas és művelt szittya népnek az utóda. A szumir KI-TA szó földönjárót, vándorlót jelent. Van más feltételezés is. Mindenestre a görögök az i vagy u helyébe y-t írtak és a szó elejére tették a szokásos sz (szigma) hangjukat. így jött létre a skytha szó. Bármiből is alakulhatott a szó, a nép jellegzetességei és hagyományai jelképei a fontosak, amelyek a történelem előtti korban kialakultak. A régi történészek megállapításai egybehangzóak: 1. A szkíták a legrégibb nép, még az egyiptomiaknál is előbbi. 2. A sztyeppék, a síkságok utódai. 3. Nagyon sok és hatalmas nemzetségből fonódtak össze. 4. Erdélyi István szerint a rénszarvasok népe, szarvas-ábrázolásaik és aranyba öntött szarvasos szimbólumaik után. Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon c. müve 200. oldalán írja: „Visszahúzódott a jégtakaró, a csordák felhúzódtak északra, ekkor népesedett be Észak- Európa. Magas szintű kultúrák, fejlett művészet és életforma kapcsolódott a szarvashoz. A régi irodalomban úgy nevezték ezt az időszakot: a rénszarvasok kora. Etimológiája szerint a szó eleje német eredetű, előtagja a ’rennen’ = ’futni’ ige tövéből. Nevezték ennek megfelelően iramszarvasnak is. ” Az Istenanya fogalma már náluk is megvolt. Közéjük tartozott a Kárpát-medence népétől kezdve a Közel-Kelet és Nyugat-Azsia valamennyi népe. Hérodotosz szóbeliség és híresztelés szerint - sohasem járt közöttük - vérengző, vérszomjas, vad népnek tüntette fel őket, ám a görögök sokat hazudtak vagy ferdítettek nagy ellenségeikről. Részletesen írt róluk Padányi Viktor és Kiszely István. Gordon Childe egyazonos népnek nevezi őket, amit a szumirból levezetett nevük is Ki-Mah-Gar-Ri-Es-Ma = nagy, hatalmas nép földje. Hitvilágukban az Istenanya az életet adó fényhez kapcsolt isteni személy. A királyi szkíták birodalmából 1858-ban előkerült egy 46 XI. évfolyam 2. Szám— 2001. február
