Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Merényi László: Fellner Jakab, az egri főiskola építője
Merényi László 'S^e/Z/nw ■^/ci/ca/jJ <uc epwfááy/co/a, é/i/lc^e Már a 18. század második felében felmerült a gondolat, hogy a jelentős kulturális központnak, Egernek egyeteme legyen. Az ötletet eredetileg Barkóczy Ferenc püspök vetette fel. A megvalósítás érdekében az első lépés meg is történt: 1755-ben a kétéves bölcsészeti tanfolyamon megindult a tanítás. 1761-ben gróf Eszterházy Károly lett az új egri püspök. 0 még inkább híve lett a létrehozandó egri „Universitas”-nak. Már előde, Barkóczy kapcsolatba került Gerl József építésszel, aki el is készítette az egyetem tervvázlatát. Eszterházy püspöknek sem volt még ekkor kifogása Gerl ellen. Eszterházy Károly közben felfigyelt a Tatán lakó Fellner Jakabra, a kitűnő építőmesterre. Balogh Ferenc uradalmi jószágkormányzó már ekkor javasolta, hogy az egri egyetem építését bízzák a tatai mesterre. Fellner szakmailag magasabb szinten állt Gerlnél. Ez utóbbinak leváltása azonban nem építész-szakmai okokból történt. Eszterházy püspök ellentétbe került Barkóczyval, akit Mária Terézia a magyarországi tanulmányi ügyek „legfőbb patrónusává” nevezett ki 1762-ben. Ez azt jelentette, hogy ő felügyeli majd az egri egyetemet. Eszterházy püspök viszont tiltakozott az ellen, hogy az egyházkerületében működő bármelyik tanintézet munkájába az állam beleszóljon. Az állami beavatkozási politikát képviselő Barkóczyval élesen szembefordult, és az utóbbi által pártfogolt Gerl Józseftől ezért vonta meg a megbízást. Fellner Jakab kapta meg a megbízást. 1764 elején már be is nyújtotta az „universitas”-ra vonatkozó alap- és homlokzatrajzokat, módosítva Gerl tervein. ,,Ez a néhány fellneri változtatás még inkább méltóságteljessé tette az eredetileg is impozáns egyetem épületét” - állapította meg Dr. Soós Imre erről szóló tanulmányában. Nehéz munka volt a tervkészítés. Balogh Ferenc írta 1763 decemberében az éjjelnappal dolgozó Fellnerről: „Előttem... képe búslakodásának, aki... az egri Universitasnak Declineatiojával nappal is jártában s keltében álmodni láttatott... A Conceptus kész a fejében.” A tervek elkészítése után Fellner meg akarta kezdeni a munkát, de ez nem történt azonnal. Egyrészt tárgyi akadályok léptek fel. Fellner 1765. március l-jén írta a püspöknek: az egyetemnek szánt téren még néhány ház áll, azokat le kellene bontani. Erre hamarosan sor is került. Másrészt személyi problémák is merültek fel. Gerl József ugyanis nem fogadta el a felmondást. A huzavona egy évig tartott. Azzal fejeződött be, hogy Gerl kártérítést kapott. 1765 áprilisában kezdődött meg a kivitelezés. Fellner évente (egyéb, párhuzamos feladatok miatt) csak néhány hetet töltött Egerben. A kiviteli rajzokat Tatán készítette el, az építkezést pedig távollétében Povolny János főpallér vezette. (Mikor pedig ez utóbbi mesterré vált és önállósította magát, Hauensteiner Vencel lett a munkálatok itteni vezetője.) Eszterházy püspök úgy tervezte, hogy az egri egyetem négy „fakultással” fog rendelkezni: bölcsészeti, jogi, orvosi és „csillagászati” karral. A bölcsészeti tanfolyam már hosszabb ideje működött. Az orvosi fakultás 1769-ben indult meg. Közben azonban az egri „Universitas” nem kapott engedélyt Mária Teréziától. így az építkezés állami pénzadományban nem részesült, ezért Eszterházy saját püspöki uradalmának jövedelméből fedezte a munkálatok költségeit. 44 XI. évfolyam 2. Szám— 2001. február
