Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 7. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: Egri bort a Boldogság Szigetére
borfajtákról, a pincelabirintusokról, a nemes penészről és a rekordméretű hordókról. A vendég mindent nagy érdeklődéssel figyelt meg és többször is elismerően szólt a látottakról, hallottakról. A pincetúra végén leültek a szokásos borkóstolóra. A lopós spriccmesterek töltögették a mintaborokat a vidám társaságnak. A török végigkóstolt minden fajtát, ízlelgette a különbözőségeket a borok között. Felvillant a szeme és szélesen mosolygott, amikor az anyagellátás-vezető kíséretében megérkezett egy fekete fiatalasszony egy hatalmas tálca sós-stanglival és pogácsával. A török rögtön készségesen helyet szorított maga mellett a szemrevaló pogácsás asszonynak és csábító szembe-nézéssel mutatkozott be:- Ibrahim Azatai Isztambulból. - Közben hosszasan szorongatta a nő kezét, aki egyáltalán nem jött zavarba és kacagva mondta:- Én meg Ica vagyok Egerből. Ica csak magyarul beszélt, és a külkeres hölgy vagy a főmérnök segítségére az ismerkedés kezdetén szükség volt, de a ’szeretlek’-et a török gyorsan megtanulta , és a pogácsa kóstolgatása közben többször is koccintottak megismerkedésükre. Pertut is ittak, melyet a vehemens török, a nem tiltakozó nőt hosszan szájon csókolva pecsételt meg. A Ganz-igazgató érdeklődését a nagy hordók ugyancsak felkelthették, mert a külkeres hölggyel elmentek tanulmányozni néhányat egy másik pinceágba. Egy jó negyedóra múltán meglehetősen felhevülten érkeztek vissza. A társaság nagyon jó hangulatban, már-már kapatosán mulatta az időt a pincehüvösben, miközben kinn forró volt a nyári délután. Csak zárórakor, az üzemi rend betartásával hagyták el a borok világát és szálltak be a várakozó Volgába. A mámoros török vendéget nagyon megcsapta a nyári meleg és Ica asszony segítette be az igazgatói kocsiba. Alig egy hét múlva a titkárnő egy telexet tett a főmérnök asztalára. Ibrahim, a török küldte:- Gyere a szigetre minél hamarabb! Jön a pesti direktor is. És ami a legfontosabb: hozzál magaddal, vagy küldjél a Ganz-kamionnal ezer palack Egri Bikavért és ezer palack Medoc Noir-t. Nagyon fontos a Medoc is, mert az olyan bor, hogy attól az asszonyaim mindenkit, mindenkor nagyon tudnak szeretni. Az ára nem érdekes, csak a bor jöjjön mielőbb. Add meg az összeget és a bankod számát. Azonnal utalom a pénzt. A vámot én intézem el. Várlak téged és a bort. Allah áldjon! A főmérnök jót nevetett: Mit képzel ez a török? Méghogy ő utazzon? És átutal neki pénzt a bankjába! A 70-es évek szocialista Magyarországáról valóban nagyon alulinformált török üzletember és életművész, bár szerelmes lett az egri borokba, nagy késéssel juthatott a nemes italokhoz. Csak a kijelölt külkereskedelmi vállalaton keresztül rendelhette és kaphatta meg borait jó félév múlva. De a Boldogság Szigetén talán még ma is egri borokat isznak a török urak és hölgyek. Új Hevesi Napló 71
