Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 11. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Murawski Magdolna: Ismét zene töltötte be a teret és a magyar pusztát II.
Józsefrié dalos kedvéből (egy baleset miatt) csupán egy balladára futotta, megtoldotta azt Szepesi József egy Szent Istvánról szóló énekkel. Amennyire örültünk ennek a délutánnak mi, akik ott voltunk, annyira nem bánkódtunk azon, hogy a protokoll vendégek távolmaradtak, s némelykor szokásos újságírói kajánság sem fertőzte a hangulatot, az ünnepséget, melyet tiszta szándékkal, örömmel hoztak létre fiatalok és idősek, tartalmat adva az amúgy üresen kongó mozgalmi jelszónak. tcene tö/tö/te /w a fewet éó a II. Üde színfoltot jelentett a horvát együttes, mely egy különleges utcai produkcióval is meglepte az egri közönséget. Zene és tánc egyaránt ironikus, humoros volt, a maga nemében egyedülálló, szó szerint megállt a kedvéért a forgalom az utcán. A belga és francia táncok kissé túlságosan jólneveltek ahhoz, hogy a közönség ünneplését kiváltsák. Inkább dédanyáink táncaira emlékeztetnek, arra az időre, amikor ükanyáink szigorú tekintete kísért és ellenőrzött minden lépést, nehogy valami illetlenség essék. A hazai publikum szívesebben mulat együtt a temperamentumosabb, szenvedélyesebb táncok előadóival, s talán, mivel mindennapi élete nem túl szívderítő, szívesen feledkezik meg gondjairól, igényli a nevetést, nevettetést. A szerb együttes különös repertoárral jelentkezett az idén. Egyrészt nem lehetett tudni, mely nép tagjai, mert a lányok többnyire török bugyogóban, tüllfátylasan jelentek meg a színpadon, azt a látszatot keltve, mintha törökök lennének, máskor viszont a nálunk rosszemlékű ötvenes évek magyar-szovjet baráti összejöveteleit, kultúrcseréjét idéző összeállításokkal hökkentették meg a közönséget, kimondottan oroszos guggolós táncokkal, akrobatikus elemekkel tarkított balett előadást produkálva, ahogyan azt a Nagy Testvértől eltanulhatták. Valahogyan politikai színezetet is kapott mindez, lévén, hogy a nyáron még Milosevics és hitvese szabták meg a jugoszláv irányvonalat művészetben, politikában egyaránt. Ez az eklektikus művészeti szemlélet valószínűleg aktív kulturális kapcsolatokat sejtet, a táncok és idegen elemek ilyetén megválogatása pedig egyértelműen tükrözi azt a fiatalos vágyat, mely mindenáron sikereket akar aratni és el akarja kápráztatni a publikumot. A művészeti vezető becsületére legyen mondva, hogy mindezt magas művészi szinvonalon művelték. Új Hevesi Napló 79
