Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 11. szám - KÖNYVSZEMLE - Kaló Béla: Versek a karbidszagú tájról
A korai iskolakezdés miatt vidékre kényszerült együttesek és produkciók megismerkedhettek a magyar vidéki élet fény- és árnyoldalaival egyaránt. Amilyen jól szervezett programok voltak a megyeszékhelyen rendezettek, annál nagyobb dilettantizmus jellemezte a vidéki színhelyek által nyújtott keretet. Kezdve az alapvető ellátástól, mint pl. az étkeztetés vagy a közönségszervezés, mind-mind komoly hiányérzetet hagytak résztvevőben és kísérőkben egyaránt. Márai Sándor Sztálinról szóló híres mondatát idézhetnénk, t. i. hogy az orosz pártvezér két komoly hibát követett el: megmutatta az oroszoknak Európát, s hogy megmutatta Európának az oroszokat. Vagyis hogy a vidéki élet árnyoldalait inkább diszkréten eltitkolhattuk volna, semmint hogy szembesítsük vele az ártatlanul odakeveredett külföldieket. Félreértés ne essék, a magyar táj gyönyörű, és ezt nemcsak mi látjuk így. Azt viszont saját honfitársainktól is elvárnánk, hogy tudjanak viselkedni, különösen azok, akik a szolgáltatóiparban dolgoznak. A Rancho Folklorico e Etnografico de Carvalhais együttes két nagysikerű fellépéssel búcsúzott a Heves megyei közönségtől. A pélypusztai szórakoztató- és üdülőkomplexum közönsége ugyanúgy szívébe fogadta őket, mint a sarudi kempingben pihenők. Ez utóbbi hely még további fejlesztésre vár, hiszen kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, infrastrukturálisan viszont igen elmaradott. Minden év újabb meglepetésekkel szolgál együttesek és produkciók tekintetében. Talán lehetett volna kellemesebb az a pár záróakkord, a magyar puszta kellős-közepén is... ® ® VS^BlMEIoE) ^aló ''Béla Ormos Gyula: Megszállni valahol (Edelény - Ormosbánya, 2000) Szikár, pontosan metszett leírású dalok szerzője volt Ormos (családi nevén Papp Gyula), aki alig két esztendeje hunyt el 53 évesen. Valljuk be, csaknem ismeretlenül hunyt el, noha korábban megjelent a Napjaink, az Észak-Magyarország és a Kortárs hasábjain is, s kötetét már a kilencvenes évek elején kiadásra javasolta Vasy Géza irodalomtörténész, a Hetek költőcsoport egyik első méltatója. Most - első és utolsó, posztumusz verseskötetét veheti kézbe az a kevés számú olvasó, aki hozzájárulhat az edelényi-rudabányai közös kiadású aszketikusan sovány könyvhöz. A tájbeli rokon lírikus, az Új Hevesi Naplóban is rendszeresen publikáló Fecske Csaba szerkesztette a Megszállni valahol című válogatott verseskötetet, amely első olvasásra Jeszenyint juttatja eszünkbe, noha Ormos Gyula nem paraszti, hanem bányász vidékről hozza élményeit, a „karbidszagú tájról”, ahol a kemény, nyers és férfiasán szűkszavú élet volt a meghatározó, míg létezett az a világ. Bicskával gondosan faragott lírai darabok ezek, tájba-természetbe öltöztetett érzelmek, illatok, színek kavalkádja, csöndesen férfias rezdülések karcai: 80 X. évfolyam 11. szám — 2000. november
