Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)

2000 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Domokos Sándor: Erkölcsi értékeink összehasonlítása a modern fizika ismereteivel

foghatók, úgy a természetfölötti is lehet egy olyan dimenzió megnyilatkozása, melyet a mi dimenziónkból nem lehet megérteni. Nem állíthatjuk valamiről, hogy lehetetlen, csak azért, mert megértése meghaladja felfogóképességünket. Érdekes módon mégis tudunk beszélni róluk. Ezért jogosan feltételezhetjük, hogy a „nem anyagi értékek” egy olyan spirituális tengelyen helyezkednek el, mely csak az emberi öntudatban találkozik a logikával, de nincsenek egymásra korlátozó hatással. Ennek érzékeltetésére csatolok egy kis vázlatot ehhez a szöveghez, mely úgy viszonylik a valósághoz, mint New York térképe magához a városhoz. De minden térkép segíti a tájékozódást.

A szilárdan érthető tények központjában álló ember egyik irányban az Univerzum nagysága, a másik irányban a részecskék kicsinysége felé irányuló végtelen horizontális tengelyén áll. Ahogyan szemlélődése távolodik a központtól a végtelen felé, úgy veszti el a meghatározhatóság szilárd talaját, és a végtelenben a két ellentétes irány a párhuzamosokhoz hasonlóan a Végtelenben egyesül. Tudásunk növekvő hullámköre az Ismeretlenség Óceánjának felszínén gyűrűznek tova. Ezek a hullámgyűrűk a távolsággal veszítik intenzitásukat, és végül beleolvadnak az egyensúly változatlanságába. Innen a változás hiánya miatt további fizikai felismerés lehetetlen. Mint Einstein gondolatkísérlete bizonyította, változás nélkül fizikai felismerés nincs. Úgy a fizika, mint a matematika meghatározhatatlansági elve erre utal.

Ezzel szemben az ember szabadsága egy vertikális irányú vonzást is ismer, mely független a fizika vízszintes irányától. Ezt szintén szókincsünk gyengesége miatt pontosan meghatározni képtelenek vagyunk, de körülírt formában ezt igazságérzetnek, szépérzéknek, lelkiismeretnek, szeretetnek, isteni szikrának, ihletnek nevezzük. Carl Jung szerint az ember ott használ szimbólumokat, ahol a fogalomnak megnevezésére nincs megfelelő szava, mert konkrét meghatározás nem lehetséges. Már a biológia sem konkrét tudomány, és az orvosi, pszichológiai, szociológiai, de főképpen a filozófia-teológia területén szókincsünk elveszíti a pontos meghatározás lehetőségét. Egy közös nevező mégis jellemző ezekre a fogalmakra. A logikus és pontos meghatározások az anyag területén mérhetők és kiszámíthatók. A nem konkrét tudományok területén a pontos mérés csődöt mond, és csak a valószínűség marad meg. Az etika és esztétika területén a logika sem pontos irányadó, mert valódi értékek meghatározhatatlanok. Ezen a szinten keletkezett alkotások és cselekvések értéke a minőségtől, és nem a mennyiségtől függ. Pontosabb meghatározás híján a MINŐSÉG elnevezést használom, mely spirituális érték, és nincs fizikai meghatározója. Minden fizikai valóság anyagban kifejezhető, vagyis ÁRA van. A valódi Minőségnek ÉRTÉKE van, de fizikai ellenértéke, vagyis ára nincs. Erre mondja az angol, hogy minden valódi értéket ingyen kapunk. A szeretetet, a lelki békét, de még az egészséget sem lehet megvásárolni. A MŰVÉSZI és ERKÖLCSI értékeket, mivel spirituális értéket képviselnek, anyagi árral megfizetni nem lehet. Ez a valódi Minőség ismertető jegye. Erre utal Kant meghatározása, ami nemcsak a szépre, de az erkölcsösre is vonatkozik, hogy értéke az érdeknélküli vonzódásban rejlik. Nem helyes a „szép és jó” kifejezéseket használni ott, ahol valójában művésziről és erkölcsösről beszélni. Mert a művészi nem feltétlenül szép, és az erkölcsös nem feltétlenül hasznos, hanem sokkal több annál. Ezek a megnyilvánulások belső spirituális érzésvilágunk a kifejezői az anyagi szinten. Ugyanúgy az erkölcsi sokkal több, mint csak az, ami gyakorlatilag hasznos. Az igazán erkölcsös cselekedet nem jelent hasznot a cselekvőre nézve, miként a művészet sem pénzben, hanem az alkotás örömében kapja meg valódi jutalmát. MINDEN ÉRTÉK AZ ANYAGI HASZNOSSÁGTÓL VALÓ FÜGGETLENSÉGBEN VALÓSUL MEG.

Ezekre az anyagon túli értékekre utal Krisztus tanítása. Minden példabeszéde azt példázza, hogy „Az én országom nem e világból való", „Nemcsak kenyérrel él az ember",

40 X. évfolyam 7. szám - 2000 július