Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 10. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Vörösmarty hőskölteménye Egerről II.
Állatkertje rendkívül gazdag - Eger vára kész Noé bárkája Vörösmarty értelmezésében, hiszen megtalálható benne halezred, kócsag, sas, ló, sólyom, szúnyog, fölriadott mén és hattyú, őreb és gyámoltalan ürge, oroszlán, vadölő párduc és hangyaboly, fájdalom ölyve és denevér, tigris, medve, sárkány, bika, vakond, arabmén, darázs, oly állat, melyet Vörösmarty tapasztalatból ismert, olyikat nem is látott. Transzponál is, amikor szinte Archimboldo modorában „kutyaszájú zsidót” említ. Nagyobb a tér, több az állat, melyet valóságosan bejárt volna, megtette helyette teremtő képzelete. Az eposznak 98 szereplője van, majd azonos arányban magyar és török akad, aki lélekben magyarrá lesz: Leila, aki törökké: Omár. Kevés a nő — a gyengébb nemet tíznél kevesebb személy képviseli. Mindez az európai dráma- és regényirodalom nehezéke, hogy kevés a nőszereplő, túlsúlyban vannak a férfiak, íme még Vörösmartynál is, aki pedig Széchenyi Istvánná] párhuzamosan fölfedezte a nők fontos társadalmi szerepét. Széchenyi a „Hitel”-t is „honunk szebblelkü asszonyainak” ajánlotta és Vörösmarty is verset írt „Az úri hölgyhöz”. Az eposz színzamata egyéni - sáros ágyú, szirtkő, füstfogta romok, naptüz, hamvadozó csillag érzékelteti erejét. Az erőtlen fény kifejezés már Einstein relativitáselméletének irányába tart - ösztönös tudatossággal. Valószínűen Vörösmarty soha nem járt Egerben - szigetvári emlékei, a források és képzelete segítette abban, hogy föltárja Eger ostromának hősies hónapját. Vörösmarty mozgástérsége a Dunántúlra terjedt, Balassi széltében-hosszában végiglovagolta az országot, ezt tette az apostolok lován Csokonai és Petőfi Sándor is. Szép elosztásként Berzsenyi is Pannónia lírikusa volt, Arany János és Sinka István a Tiszántúlé, Ady, Csontváry és Bartók terebélyesítették a honi térséget Európa és a nagyvilág hiánytalan látóhatárává. Brisits Frigyes a változatokat is összehasonlította a kéziratban és a végleges szövegben — így szelídült a „dögkereső madarak” csoportja „tévedező madarak”-ká, a komor Dobó „harczi” Dobóvá. Különös, itt fordul elő Ámhát parancsa: „Rajta! tovább Ámhát, / itt nem jó késni töröknek”. Később Petőfinél is a „Nemzeti Dal” kéziratában még olvashatjuk a „Rajta!” fölszólítást, melyet ő a még határozottabb talpra imperatívuszra módosította. Máskülönben Brisits Frigyes utalt arra, hogy Vörösmarty forrásként használta gróf Teleki József 1822-ben kiadott írását „Eger-várának ostromá”-ról. Dr. Lauschmann Gyula az eposz sebesültjeivel kapcsolatban azt jegyzi meg, hogy Vörösmarty pontos orvosi leírást fogad el olyan' alapfoknak, melyből költészetet kovácsolt. Kiss Ernő a Perczel Etelkára emlékező Vörösmarty érzéseit helyettesítette a haldokló Omár alakjába. Ma már erőltetettnek tűnik, hogy „Riedl Frigyes az Eger Omárjának” alakját Alpnak, „Byron Korintus ostroma ” c. müve főhősének sorsával” rokonítja. Irodalomtörténetünk ellenérzéssel és szolid méltatással fogadta az „Eger”-1, Gárdonyi regényét messze nagyobb figyelemmel honorálva, Ez utóbbi igazságos - Vörösmarty eposzának fogadtatása felületességre utal -, nem lép túl az általánosságokon. Új Elevesi Napló 43
